Romániában először 500 fölé emelkedett az egy nap alatt regisztrált fertőzések száma

  • narancs.hu
  • 2020. április 11.

Külpol

Továbbra is a székelyföldi Hargita megye a legkevésbé fertőzött romániai megye.

A stratégiai kommunikációs törzs szombat koradélután közölt összesítése szerint az elmúlt 24 órában jegyzett 523 megbetegedéssel 5990-re emelkedett a romániai fertőzöttek száma. Az elmúlt napon 25-en haltak bele a kórba és szövődményeibe, a halottak száma 282-re emelkedett.

A járvány kezdete óta 758 gyógyult hagyhatta el a kórházat. A súlyos betegek száma 25-tel több mint egy nappal korábban, jelenleg 208 fertőzöttet kezelnek a kórházak intenzív osztályain. Tovább csökkent az elkülönítettek száma, jelenleg kevesebb mint 25 ezren vannak intézményes karanténban, és több mint 74 ezren lakhelyi elkülönítésben.

A hivatalos közlés szerint 694 román állampolgár betegedett meg külföldön a járványban, közülük 43-an belehaltak a fertőzésbe vagy annak szövődményeibe. A hivatalos statisztika szerint továbbra is Suceava megye a legfertőzöttebb, ahol 2,54 az ezer lakosra számított fertőzöttek száma. A fertőzöttségi sorban azonban ötödik helyen szerepel a székelyföldi Kovászna megye, ahol az eddig észlelt 91 megbetegedés ezer lakoshoz mérten 0,43 esetet jelent.

Csíkszereda, 2020. március 26.

Csíkszereda, 2020. március 26.

Fotó: MTI/Veres Nándor

Továbbra is a székelyföldi Hargita megye a legkevésbé fertőzött romániai megye, ott mindössze 6 esetet jegyeztek. A stratégiai kommunikációs törzs pénteken közzétette az egészségügyi hatóságok február 26. és április 5. közötti időszakra vonatkozó gyorselemzését. Eszerint a megbetegedettek átlagéletkora 47,6 év, 56 százalékuk nő. A fertőzés halálos áldozatai közül 27 éves volt a legfiatalabb, 94 éves a legidősebb, az átlagéletkoruk 66,6 év volt. Az elhunytak 63,5 százaléka férfi.

Az elemzés heti bontásban mutatta, hogy míg a március 15-ig tartó héten az esetek 61 százalékát külföldről érkezőknél jegyezték, 38 százalékát pedig olyan személyeknél, akik otthon kerültek kapcsolatba azonosított fertőzöttekkel, egy héttel később már ez utóbbi csoportba tartozók kerültek 55 százalékos többségbe. Március utolsó hetében jelentek meg, és akkor a fertőzöttek 26 százalékát tették ki azok, akiknél nem sikerült megállapítani, hogy hol fertőződtek meg. Ez a csoport április első hetében már a fertőzöttek 62 százalékát tette ki.

Az elemzés arra is kitért, hogy a fertőzöttek 16,3 százaléka tartozik az egészségügyi személyzethez. Az első ilyen fertőzéseket a március 9. és 15. közötti héten észlelték. A fertőzött egészségügyi személyzet aránya március végéig folyamatosan nőtt, és március utolsó hetében a fertőzöttek csaknem 25 százalékát tette ki. Ezt a folyamatot sikerült megfordítani április első hetében, amikor 15 százalék alá szorult a megfertőződött orvosok, nővérek, ápolók és mentősök aránya.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.