Saját frakciójából és a menekültügyi hivatalból is bírálják Macron bevándorlási tervezetét

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. február 21.

Külpol

Büntetné az illegális határátlépést, felgyorsítaná az eljárásokat, de a menekültek integrációját is könnyítené.

Sztrájkkal tiltakozik a francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) a „szabályozottabb bevándorlást és hatékonyabb menekültügyet” előíró törvénytervezet ellen, amelyet szerdán terjeszt Gérard Collomb belügyminiszter a kormányülés elé.

A kormány szerint a „kiegyenlített” új javaslat alapvető célja a menekültügyi kérelmek elbírálásának hat hónapra történő felgyorsítását követően az elutasítottak eltávolítása az országból, a menedékre szorulóknak pedig a jelenlegi egy helyett többéves tartózkodási és munkavállalási engedély megadása átfogó integrációs programmal egybekötve.

Miközben az alapcélokban széles körű a konszenzus Franciaországban, a megvalósítást illetően olyannyira megosztottak a politikai pártok, a bevándorlókkal foglalkozó hatóságok és a civil szervezetek, hogy Emmanuel Macron államfő pártjában, a Köztársaság lendületben frakciójában is heves vita alakult ki.

Trump bevándorláspolitikája elleni tüntetés Párizsban

Trump bevándorláspolitikája elleni tüntetés Párizsban

Fotó: Ian Langsdon/MTI/EPA

„A legkiszolgáltatottabbak lesznek büntetve. Nem tilos egy kis humánumot is tenni egy törvény szövegébe” – mondta Jean-Michel Clément kormánypárti képviselő.

Az illetékes hivatalok azt állítják, hogy nem rájuk kellene nyomást gyakorolni, ők ugyanis a hozzájuk eljuttatott kérelmeket néhány héten belül elbírálják. A problémát szerintük az jelenti, hogy egy migráns átlagosan 35 napot vár arra, hogy a kérelmét regisztrálja a prefektúra. Ezt az időszakot – amelyet az emberek általában az utcán töltenek – úgy lehetne lerövidíteni, hogy a belügyminisztérium új munkahelyeket hoz létre a kérelmek azonnali befogadására – állítja az OFPRA. A migránsoknak jelenleg 120 nap áll rendelkezésre a kérelmek benyújtására, a tervezet szerint ez 90 napra rövidül majd.

A civil szervezetek és a hivatalok azt a javaslatot is kifogásolják, amely szerint a migránsokkal foglalkozó szakembereknek jelenteni kellene a rendőrségnek, ha a sürgősségi szállásokon illegális bevándorlókat vagy elutasított menedékkérőket látnak el.

A tervezet legfőbb javaslata az  elutasított menedékkérők fogva tartási idejének megduplázása 90 napra (egyes esetekben 135 napra) annak érdekében, hogy a kitoloncolást végre lehessen hajtani. Ezzel párhuzamosan pedig a kiutasítási határozattal szembeni fellebbezési idő lerövidül.

Új elem a tervezetben a tiltott határátlépés szabálysértéssé nyilvánítása, amely egy év szabadságvesztéssel és 3750 eurós pénzbüntetéssel lesz sújtható. Azaz a tiltott határátlépőket ezentúl őrizetbe lehetne venni és bíróság elé lehetne állítani. Azokat a külföldieket, akik nem a saját személyi papírjaikat mutatják be a hatóságoknak, öt év börtönbüntetéssel és 75 ezer eurós pénzbírsággal lehetne sújtani.

Edouard Philippe kormányfő szerint a szöveg két elven alapul: a humánumon és a hatékonyságon.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.