Ma vitázik és szerdán már szavaz az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentésről. Itt látható, hogy mik lesznek a mai nap fontos eseményei, és hozzá egy kis háttér:
– A kedden délután 3 órakor kezdődő strasbourgi vitán Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz, aki hét percet kapott a felszólalásra.
– A Sargentini-jelentés jóváhagyáshoz elengedhetetlen a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatása.
– A dokumentum elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség.
– A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani.
– A jelentés szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, s ez indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti, gyakran „atomfegyverként” is emlegetett eljárás megindítását.
– A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsorolnak az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, ahogyan a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságának, valamint a kisebbségek, például a romák és a zsidók, vagy a menedékkérők jogainak területével, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.
– Ha az EP elfogadja, akkor a tagállami kormányokat tömörítő tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy az országban csorbulnak az Európai Unió alapértékei.
– A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat.
– Ehhez azonban az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ez azonban Lengyelország miatt alig tűnik esélyesnek.
A bonyolultnak tűnő eljárásról az Európai Parlament készített egy grafikát, amely egyszerűen próbálja elmagyarázni, hogyan zajlik a folyamat:
| ||
