Kétesélyessé vált a szlovákiai köztársaságielnök-választás, Robert Fico kormányfő sokat veszíthet az esetleges vereséggel, de a győzelem is veszélyes pártja, a Smer (Irány) számára. A felmérések szerint is esélyes kihívója, Andrej Kiska egy politikai téren ismeretlen valahai üzletember, aki az utóbbi években főleg jótékonykodással hívta fel magára a figyelmet. Mellettük további 12 jelölt készül a megmérettetésre, a többségük támogatottsága azonban legfeljebb 1-2 százalékos. A jobboldali pártok jelöltjei esélytelennek tűnnek.
A többiek
A jobboldalon hosszú tanácstalanság, a baloldalon pedig titkolózás jellemezte a köztársaságielnök-jelölt kiválasztását. A korábbi legerősebb jobboldali párt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ-DS) sokáig abban bízott, hogy Iveta Radicová korábbi miniszterelnököt indíthatják, ő azonban nem állt kötélnek. Így az SDKÚ csak karácsony előtt állt be a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd jelöltje, Pavol Hrusovsky mögé. Hrusovsky 2002 és 2006 között, a második Dzurinda-kormány idején a parlament elnöke volt, jól megértette magát Szili Katalinnal, a magyar Országgyűlés akkori elnökével. Sok esélye viszont nincs, a felmérések szerint nem tudja megszerezni az őt támogató pártok választóinak voksait sem, mindössze 7-9 százalék közti eredményre számíthat. Ez any-nyi, amennyit saját pártja, a KDH szerzett a 2012-es választásokon - 8,82 százalék. A mért adatok azt mutatják, hogy a Híd választóinak kevesebb mint 10, az SDKÚ-énak pedig alig 3 százaléka adná rá a voksát. Sőt, mindkét párt szívesen kihátrálna mögüle. Az SDKÚ inkább Milan Knazkót támogatná, a Hídnak pedig kínos egy szlovák jelöltet támogatni az MKP-s Bárdos Gyulával szemben.
A választás egyik legjobb politikai húzása a Magyar Koalíció Pártja nevéhez fűződik, amely decemberben jelentette be, hogy saját jelöltet indít. Bárdos Gyula, a párt elnökségének tagja, az idén 65 éves szlovákiai magyar kulturális egyesület, a Csemadok elnöke jó választásnak tűnt ahhoz, hogy az MKP-t visszahozza a nagypolitikába. A párt ezzel két legyet ütött volna egy csapásra: 5 százalék, vagyis a parlamenti küszöb fölé tornázhatta volna fel támogatottságát, és egyben bizonyíthatta volna, hogy képes a hatékonyabb politizálásra, jobban tudja védeni a magyarság érdekeit, mint a parlamentben 2010-ben őt váltó Híd. Ehhez azonban az kellett volna, hogy Bárdos hozza az MKP-nak a 2009-es szakadás előtti átlagos eredményét, vagyis a 9-10 százalékot. Az első hetekben úgy tűnt, a stratégia sikeres lehet, Bárdos rekordidő, néhány hét alatt - ráadásul karácsony idején - több mint 40 ezer támogató aláírást gyűjtött össze. Volt néhány felmérés is, amely 5 százalék felett mérte, de magasabbra nem jutott. Nem sikerült teljesítenie azt az elvárást sem, hogy néhány, a magyar kisebbség számára fontos témát - például a kulturális vagy az oktatási autonómiát - felvessen a kampányban. A magyar jelöltek szokásos - kudarcos - stratégiáját választotta: a magyar választókat győzködte, ahelyett, hogy a többséget próbálta volna oltogatni, hogy egy magyar nemzetiségű jelölt is jó elnöke lenne az országnak. A legfőbb érve, hogy azért szavazzanak rá, mert magyar. A kampányából egyértelműen kiderült, hogy jelöltsége az MKP-Híd-harc folytatása, változatlan eszközökkel. Ha öt százalék alatt szerepel, akkor az is nyilvánvalóvá válik, hogy a magyarok többsége vagy legalábbis jelentős része nem nemzetiségi alapon választ - legalábbis elnököt.
A jobboldalon persze nemcsak pártjelöltek állnak. Andrej Kiska mellett ugyancsak függetlenként indult Radoslav Procházka, aki a KDH listáján jutott be 2012-ben a parlamentbe. Viszonylag magas, 10 százalék körüli támogatottsággal rendelkezik, de mérték már 15 fölött is. Tavaly decemberben jelentette be indulását az 1989-es bársonyos forradalom egyik vezéregyénisége, Milan Knazko, az első Dzurinda-kormány kulturális minisztere. Az 1990-es évek elején volt ugyan néhány megingása - például Vladimír Meciarral közösen alapította az országot nyolc éven át uraló Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat -, de az emberek többsége még mindig úgy emlékszik rá, mint a kommunista rendszer végét jelentő fordulat egyik vezéregyéniségére - és ennek Szlovákiában még mindig pozitív töltete van. Ám ezzel együtt is a legtöbb felmérés szerint 10 százalék körüli eredményre számíthat. A döntő kérdés, hogy megelőzi-e az első fordulóban Kiskát. Mert akkor helyzet van.
Hiszen nincs olyan mérés, ami tagadná, hogy a választás első fordulóját Robert Fico, a jelenleg kormányzó baloldali Smer jelöltje nyeri. Ugyanakkor az is biztos, hogy az első fordulóban nem lesz elnök, mert nem szerzi meg a leadott szavazatok 50 százalékát. A második fordulóban viszont komoly esélye lehet az ellenzéki jelöltnek, hiszen kis túlzással Ficón kívül mindegyik jelölt ellenzékinek számít, várható tehát, hogy a jobboldali-ellenzéki szavazók a második fordulóban Fico ellenfelére szavaznak majd. A felmérések szerint azonban a második fordulóban csak egyetlen jelöltnek, Andrej Kiskának lenne esélye. ' a választás nagy ismeretlenje: a tavaly indított kampánya előtt köze sem volt a politikához, nem támogatja egyetlen politikai párt sem, és állítása szerint esetleges veresége egyben rövid politikai pályafutása végét is jelenti. Kiska büszkén hirdeti magáról, hogy kampányát saját vagyonából finanszírozza, a jól értesültek azonban pénzügyi csoportokat sejtenek mögötte. Ellenfelei éppen a vagyonát vetik a szemére, amelyet az 1990-es években szerzett, cégei elsőként foglalkoztak áruhitelezéssel, tették lehetővé az elektronikai cikkek részletfizetéses vásárlását.
És Fico
Mindenki szerint Robert Fico jelenlegi miniszterelnök a legnagyobb esélyes. Az első fordulót várhatóan magasan nyeri, 38-40 százalékot szerezhet, amivel legalább 12-15 pontot ver a második helyezettre. Ha azonban a második fordulót is megnyeri, akkor az új köztársasági elnök mellett új miniszterelnöke is lesz az országnak, és nem mellesleg új elnöke a kormányzó pártnak, a Smernek. A kormány élére a legesélyesebb Robert Kalinák jelenlegi belügyminiszter, de nem kizárt az sem, hogy Pavol Paska, a parlament elnöke lesz az új miniszterelnök. Elemzők szerint ezzel akár a Smer alkonya is elkezdődhet, mivel Ficón kívül senkit sem tartanak alkalmasnak arra, hogy egyben tartsa a több kisebb baloldali pártból összefércelt Smert, és egyben állni tudja a párt gazdasági hátterének nyomását. Így a Smer számára végzetes lehet az is, ha a jelöltje nyer, az is, ha veszít. Ha ugyanis veszít, akkor bebizonyosodik, hogy Fico (így a párt is) verhető.
Az élen álló jelöltek támogatottságafebruári adatok, % Jelöltek/Támogatók Polis Median Focus Robert Fico/Smer 38,8 35,8 37,0 Andrej Kiska/Független 23,0 32,6 20,4 Milan Knazko/Független 9,5 7,5 12,9 Radoslav Procházka/Független 9,5 9,2 10,3 Pavol Hrusovsky/KDH-Híd-SDKÚ 6,8 3,4 7,3 Bárdos Gyula/MKP 4,3 3,3 4,5 |
Mit ér az elnök?Az 1990-es évek végén furcsa kettősség alakult ki Szlovákia köztársasági elnökének pozíciójában: bevezették a közvetlen választást, vagyis erős legitimációt kapott az intézmény, de meghagyták a korábbi, viszonylag csekély, inkább protokolláris jellegű hatásköreit. ' nevezi ki a miniszterelnököt és a kormány tagjait, de ez puszta formalitás. A legerősebb jogköre talán a törvények vétója, de a parlament ezt is egyszerű többséggel törheti meg. Az alkotmány szerint képviseli az országot a nemzetközi színtéren, parafálja a nemzetközi szerződéseket - és kész. |
