Köztársaságielnök-választás Szlovákiában

Se így, se úgy

  • Lajos P. János
  • 2014. április 13.

Külpol

Március 15-én megválasztja új elnökét Szlovákia. Sokáig a hivatalban lévő miniszterelnöknek, Robert Ficónak állt a zászló, de a finisben már semmi nem olyan egyértelmű.

Kétesélyessé vált a szlovákiai köztársaságielnök-választás, Robert Fico kormányfő sokat veszíthet az esetleges vereséggel, de a győzelem is veszélyes pártja, a Smer (Irány) számára. A felmérések szerint is esélyes kihívója, Andrej Kiska egy politikai téren ismeretlen valahai üzletember, aki az utóbbi években főleg jótékonykodással hívta fel magára a figyelmet. Mellettük további 12 jelölt készül a megmérettetésre, a többségük támogatottsága azonban legfeljebb 1-2 százalékos. A jobboldali pártok jelöltjei esélytelennek tűnnek.

A többiek

A jobboldalon hosszú tanácstalanság, a baloldalon pedig titkolózás jellemezte a köztársaságielnök-jelölt kiválasztását. A korábbi legerősebb jobboldali párt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ-DS) sokáig abban bízott, hogy Iveta Radicová korábbi miniszterelnököt indíthatják, ő azonban nem állt kötélnek. Így az SDKÚ csak karácsony előtt állt be a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd jelöltje, Pavol Hrusovsky mögé. Hrusovsky 2002 és 2006 között, a második Dzurinda-kormány idején a parlament elnöke volt, jól megértette magát Szili Katalinnal, a magyar Országgyűlés akkori elnökével. Sok esélye viszont nincs, a felmérések szerint nem tudja megszerezni az őt támogató pártok választóinak voksait sem, mindössze 7-9 százalék közti eredményre számíthat. Ez any-nyi, amennyit saját pártja, a KDH szerzett a 2012-es választásokon - 8,82 százalék. A mért adatok azt mutatják, hogy a Híd választóinak kevesebb mint 10, az SDKÚ-énak pedig alig 3 százaléka adná rá a voksát. Sőt, mindkét párt szívesen kihátrálna mögüle. Az SDKÚ inkább Milan Knazkót támogatná, a Hídnak pedig kínos egy szlovák jelöltet támogatni az MKP-s Bárdos Gyulával szemben.

A választás egyik legjobb politikai húzása a Magyar Koalíció Pártja nevéhez fűződik, amely decemberben jelentette be, hogy saját jelöltet indít. Bárdos Gyula, a párt elnökségének tagja, az idén 65 éves szlovákiai magyar kulturális egyesület, a Csemadok elnöke jó választásnak tűnt ahhoz, hogy az MKP-t visszahozza a nagypolitikába. A párt ezzel két legyet ütött volna egy csapásra: 5 százalék, vagyis a parlamenti küszöb fölé tornázhatta volna fel támogatottságát, és egyben bizonyíthatta volna, hogy képes a hatékonyabb politizálásra, jobban tudja védeni a magyarság érdekeit, mint a parlamentben 2010-ben őt váltó Híd. Ehhez azonban az kellett volna, hogy Bárdos hozza az MKP-nak a 2009-es szakadás előtti átlagos eredményét, vagyis a 9-10 százalékot. Az első hetekben úgy tűnt, a stratégia sikeres lehet, Bárdos rekordidő, néhány hét alatt - ráadásul karácsony idején - több mint 40 ezer támogató aláírást gyűjtött össze. Volt néhány felmérés is, amely 5 százalék felett mérte, de magasabbra nem jutott. Nem sikerült teljesítenie azt az elvárást sem, hogy néhány, a magyar kisebbség számára fontos témát - például a kulturális vagy az oktatási autonómiát - felvessen a kampányban. A magyar jelöltek szokásos - kudarcos - stratégiáját választotta: a magyar választókat győzködte, ahelyett, hogy a többséget próbálta volna oltogatni, hogy egy magyar nemzetiségű jelölt is jó elnöke lenne az országnak. A legfőbb érve, hogy azért szavazzanak rá, mert magyar. A kampányából egyértelműen kiderült, hogy jelöltsége az MKP-Híd-harc folytatása, változatlan eszközökkel. Ha öt százalék alatt szerepel, akkor az is nyilvánvalóvá válik, hogy a magyarok többsége vagy legalábbis jelentős része nem nemzetiségi alapon választ - legalábbis elnököt.

A jobboldalon persze nemcsak pártjelöltek állnak. Andrej Kiska mellett ugyancsak függetlenként indult Radoslav Procházka, aki a KDH listáján jutott be 2012-ben a parlamentbe. Viszonylag magas, 10 százalék körüli támogatottsággal rendelkezik, de mérték már 15 fölött is. Tavaly decemberben jelentette be indulását az 1989-es bársonyos forradalom egyik vezéregyénisége, Milan Knazko, az első Dzurinda-kormány kulturális minisztere. Az 1990-es évek elején volt ugyan néhány megingása - például Vladimír Meciarral közösen alapította az országot nyolc éven át uraló Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat -, de az emberek többsége még mindig úgy emlékszik rá, mint a kommunista rendszer végét jelentő fordulat egyik vezéregyéniségére - és ennek Szlovákiában még mindig pozitív töltete van. Ám ezzel együtt is a legtöbb felmérés szerint 10 százalék körüli eredményre számíthat. A döntő kérdés, hogy megelőzi-e az első fordulóban Kiskát. Mert akkor helyzet van.

Hiszen nincs olyan mérés, ami tagadná, hogy a választás első fordulóját Robert Fico, a jelenleg kormányzó baloldali Smer jelöltje nyeri. Ugyanakkor az is biztos, hogy az első fordulóban nem lesz elnök, mert nem szerzi meg a leadott szavazatok 50 százalékát. A második fordulóban viszont komoly esélye lehet az ellenzéki jelöltnek, hiszen kis túlzással Ficón kívül mindegyik jelölt ellenzékinek számít, várható tehát, hogy a jobboldali-ellenzéki szavazók a második fordulóban Fico ellenfelére szavaznak majd. A felmérések szerint azonban a második fordulóban csak egyetlen jelöltnek, Andrej Kiskának lenne esélye. ' a választás nagy ismeretlenje: a tavaly indított kampánya előtt köze sem volt a politikához, nem támogatja egyetlen politikai párt sem, és állítása szerint esetleges veresége egyben rövid politikai pályafutása végét is jelenti. Kiska büszkén hirdeti magáról, hogy kampányát saját vagyonából finanszírozza, a jól értesültek azonban pénzügyi csoportokat sejtenek mögötte. Ellenfelei éppen a vagyonát vetik a szemére, amelyet az 1990-es években szerzett, cégei elsőként foglalkoztak áruhitelezéssel, tették lehetővé az elektronikai cikkek részletfizetéses vásárlását.

És Fico

Mindenki szerint Robert Fico jelenlegi miniszterelnök a legnagyobb esélyes. Az első fordulót várhatóan magasan nyeri, 38-40 százalékot szerezhet, amivel legalább 12-15 pontot ver a második helyezettre. Ha azonban a második fordulót is megnyeri, akkor az új köztársasági elnök mellett új miniszterelnöke is lesz az országnak, és nem mellesleg új elnöke a kormányzó pártnak, a Smernek. A kormány élére a legesélyesebb Robert Kalinák jelenlegi belügyminiszter, de nem kizárt az sem, hogy Pavol Paska, a parlament elnöke lesz az új miniszterelnök. Elemzők szerint ezzel akár a Smer alkonya is elkezdődhet, mivel Ficón kívül senkit sem tartanak alkalmasnak arra, hogy egyben tartsa a több kisebb baloldali pártból összefércelt Smert, és egyben állni tudja a párt gazdasági hátterének nyomását. Így a Smer számára végzetes lehet az is, ha a jelöltje nyer, az is, ha veszít. Ha ugyanis veszít, akkor bebizonyosodik, hogy Fico (így a párt is) verhető.

Az élen álló jelöltek támogatottsága

februári adatok, %

Jelöltek/Támogatók                              Polis              Median               Focus

Robert Fico/Smer                                    38,8                   35,8                    37,0

Andrej Kiska/Független                            23,0                   32,6                    20,4

Milan Knazko/Független                            9,5                     7,5                    12,9

Radoslav Procházka/Független                  9,5                     9,2                    10,3

Pavol Hrusovsky/KDH-Híd-SDKÚ                6,8                    3,4                      7,3

Bárdos Gyula/MKP                                   4,3                    3,3                      4,5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mit ér az elnök?

Az 1990-es évek végén furcsa kettősség alakult ki Szlovákia köztársasági elnökének pozíciójában: bevezették a közvetlen választást, vagyis erős legitimációt kapott az intézmény, de meghagyták a korábbi, viszonylag csekély, inkább protokolláris jellegű hatásköreit. ' nevezi ki a miniszterelnököt és a kormány tagjait, de ez puszta formalitás. A legerősebb jogköre talán a törvények vétója, de a parlament ezt is egyszerű többséggel törheti meg. Az alkotmány szerint képviseli az országot a nemzetközi színtéren, parafálja a nemzetközi szerződéseket - és kész.


Figyelmébe ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.

Kapupánik

A mai fiatalok már nem tudják mi az élet, se háborújuk, se békéjük, kapálni se tudnak, csak ülnek a számítógép előtt. Gyenge, menekülő generációt szült a korábbiak feszített, izzadságos munkája, elkényeztették őket. Az ilyenekből nem lesznek ’56-os hősök.

Futott két kört

A békemisszió a béke ügyét sajnos, és reméljük egyelőre, nem vitte mérhetően előre utolsó, múlt heti bejelentkezésünk óta, pedig azóta Kijiv, Moszkva és Hszi Csin-ping után Washingtont és az akkor még ép fülű Trump elnökjelölt urat is megjárta Orbán Viktor.

Visszacsatolás

Amikor Antall József a választási sikerének valahai eufóriájában azt találta mondani, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni, nagyot dobbant a nemzeti szű, vagy lélek. Hogy pontosan mire gondolt a felhevült költő, azt éppenséggel soha nem fogjuk megtudni.

„Mit írtál, szakácskönyvet?”

Bár már négy kötetet jegyez – egy beszélgetőkönyvet és több színpadi adaptációt –, még mindig zavarba ejti, ha írónak nevezik. Az Örkény Színház színészével a legújabb novelláskötete, a Kevert kapcsán így elsősorban az írásról beszélgettünk.

Zsákban futás a pálya mellett

Csák János helyét vette át az európai parlamenti és önkormányzati választás másnapján. Nem a lehengerlő víziók embere, inkább igyekvő háttérmunkás. Kérdés, hogy ez mennyi ideig lesz elég az életben maradáshoz.

„Egy dobásunk van”

Még a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta a 2017-ben nagy lendülettel indult párt szereplése az idei júniusi választásokon. Tompos Márton 3,7 százalékos pártot vesz át, ígérete szerint valami teljesen újat fognak kipróbálni.

Sarkadi utca, Berlin

Egy egész utcát uralt Berlinben az a prostituáltakat dolgoztató Békés megyei banda, amelynek tagjait emberkereskedelem miatt ítélte súlyos fegyházbüntetésre és vagyonelkobzásra a Gyulai Törvényszék.