Simicskó István: Keresztényüldözés van Nyugat-Európában

  • narancs.hu
  • 2025. január 28.

Külpol

De szerencsére Mátészalka kimentené az üldözött Jeanne d'Arc-szobrot a szörnyű Nizzából.

Jól látható, hogy folytatódik a Nyugat-Európában zajló burkolt keresztényüldözés – jelentette ki a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón az MTI beszámolója szerint. Simicskó István minderről annak kapcsán beszélt, hogy Mátészalka polgármestere felajánlotta: amennyiben Szent Johanna (Jeanne d’Arc) szobrát eltávolítják Nizza közterületéről, akkor annak otthont adnak.

A frakcióvezető ismertetése szerint 2023 novemberében döntött úgy Nizza polgármestere, hogy közterületi szobrot állítanak Franciaország egyik védőszentjének, Szent Johannának, a máglyahalált elszenvedő Jeanne d’Arcnak. Elmondta, hogy a szobrot egy történelmi személyiségeket, szenteket ábrázoló alkotásokra specializálódott művészcsoport készítette el, néhány hónap múlva azonban az ottani közigazgatási bíróság a szobor eltávolításáról döntött, mindenféle jogi csűrés-csavarás során. A kereszténydemokrata politikus szerint jól látható, hogy a döntés hátterében a balliberális politikai erők állnak.

Arról ellenben nem tett említést Simicskó, hogy amit ő „jogi csűrés-csavarásnak” minősít, az valójában világos bírósági ítélet volt, hiszen Christian Estrosi nizzai polgármester úgy rendelte meg a Missor nevű, jobboldali szobrászkollektívától a Jeanne d’Arc-szobrot, hogy nem írt ki rá közbeszerzési pályázatot, ami a francia bíróság szerint szabálytalan eljárás volt.

Simicskó a tények ismertetése helyett arról beszélt, hogy Magyarország példát mutat Nyugat-Európának, megóvja a keresztény értékeket és hagyományokat. Magyarország, a KDNP, a magyar kormány kiáll a keresztény értékek mellett, melyet az elmúlt másfél évtized egyházpolitikai intézkedéscsomagjai, a templomok építései és felújításai, valamint a keresztállítások is bizonyítanak.

Hanusi Péter (Fidesz-KDNP), Mátészalka polgármestere elmondta: maga is megdöbbenéssel és szomorúsággal értesült a Nizzában történtekről, különös tekintettel arra, hogy a közigazgatási bíróság döntését azonnal végre kell hajtani, vagyis a nizzai polgármesteri hivatal fellebbezésének még halasztó hatálya sincs. A kilenc tonnás, aranyozott bronzszobrot tehát el kell bontani, a szobrászkollektívának pedig vissza kell utalnia a várostól kapott összeget.

Mátészalka polgármestere ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: bár annak örülne a legjobban, ha a szobor a helyén maradhatna, a kialakult helyzetben készen állnak rá, hogy Mátészalkán kapjon méltó helyet és menedéket a mű.

(Címlapképünkön: Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetője és Hanusi Péter, Mátészalka kereszténydemokrata polgármestere a Képviselői Irodaházban tartott sajtótájékoztatón 2025. január 27-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.