Szabad Európa: májusban Magyarországra jöhet a kínai elnök

  • narancs.hu
  • 2024. április 9.

Külpol

Tavaly októberben találkoztak Pekingben Orbán Viktorral.

Hszi Csin-ping május 5-én érkezik Franciaországba két napra, majd Belgrádba látogat, utána jön Budapestre

írjaSzabad Európa, két egymástól független forrására hivatkozva.

Eddig annyi volt hivatalos, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök február végén bejelentette be, hogy Belgrádba látogat a kínai elnök – ám akkor konkrét dátumról még nem tett említést.

A lap emlékeztet, Hszi Csin-ping legutóbb 2009 októberében, még a Kínai Népköztársaság alelnökeként tett négynapos hivatalos látogatást Magyarországon. Akkor Sólyom László köztársasági elnök és Bajnai Gordon miniszterelnök fogadták.

A kínai elnök látogatásáról kérdezték a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint a kínai nagykövetséget is, ám egyelőre egyik fél sem válaszolt. Amennyiben megtörténik a találkozó, az a nyolcadik lesz a két vezető között.

Orbán Viktor legutóbb tavaly októberben találkozott Hszi Csin-pinggel, akkor Pekingben. "Magyarországban Kínának továbbra is jóbarátjaként létezik Közép-Európában, az együttműködéshez Budapest nagy reményeket fűz" – mondta akkor, majd alig két hónapra rá jelentették be, hogy a BYD Szegeden épít gyárat. A megbeszélés után a miniszterelnökök jelenlétében több kormányközi megállapodást írtak alá, köztük a kínai kezdeményezésű Egy övezet, egy út kezdeményezés kiemelt kétoldalú projektjeit, az oktatási, valamint az ipari és befektetési együttműködési programot, továbbá megállapodást a gazdaság- és a technológiafejlesztésről, a digitális gazdaságról és a klímavédelem területén. Ezekről azóta sem tudni különösebbet azon kívül, hogy aláírták.

Orbán pekingi útja nem emiatt lett nevezetes, hanem azért, mert a háború kitörése óta az uniós vezetők közül elsőként (és eddig egyedüliként) találkozott Vlagyimir Putyinnal.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.