Az urak sok olyasmit mondtak, ami kínos. És olyan modorban, ami szintén. Az államfő és a miniszterelnök politikai válságról és államellenes bűncselekményről beszél. Még előre hozott választás és a mai ellenzék kormányra kerülése is lehet a dologból.
"A lengyel-amerikai szövetség nem ér semmit, tehát káros, mert hamis biztonságérzetet ad. Egy nagy lószar. Összeveszünk a németekkel, az oroszokkal, és azt fogjuk hinni, hogy minden szuper, mert leszoptuk az amerikaiakat. Balekság, tiszta balekság." Ezt Sikorski külügyminiszter mondta pár hónapja Rostowski volt pénzügyminiszternek egy olyan helyen, amit az elhárítók többször ellenőriztek, mégsem bizonyult lehallgatásbiztosnak. Ezért aztán azt is megtudhatta a közvélemény, hogy Sikorski szerint a lengyelek büszkesége sekélyes, önbecsülése kevés, és ez "amolyan néger mentalitás". Hm. A politikus szerint a közzétett szöveg manipulált, mert ő nem a saját kormányuk politikáját szidta, hanem azt fejtegette, hogy mi lenne a jobboldali Jog és Igazságosság győzelme esetén.
Ki buktat többet?
Jó fél évvel korábban, egy elegáns vendéglő különtermében Sienkiewicz belügyminiszter fejtette ki aggályait Belka jegybankelnöknek: nem sokkal a 2015-ös választások előtt előállhat olyan helyzet, hogy kevés a bevétel, költségeket kell lefaragni, tehát csak nem szokványos megoldásokkal lehetne megakadályozni az ellenzék győzelmét, de ilyesmibe Rostowski pénzügyminiszter nem megy bele. Belka megnyugtatta: a nemzeti bank sokat tud segíteni, de ennek az a feltétele, hogy új pénzügyminiszter legyen, aki technikai szakember és nem politikus. És lám, pár hónap múlva Rostowski helyét egy pártháttér nélküli fiatal szakember vette át - bár a volt miniszter azt mondja, hogy ő már jóval előbb bejelentette távozási szándékát. És az is tény, hogy a lengyel kormány a napokban elfogadott egy törvényjavaslatot, amely szerint a jegybank a másodlagos piacon vásárolhatna államkötvényt. Ez elvben nem ütközik abba a tilalomba, hogy a jegybank nem finanszírozhatja a költségvetési hiányt, de gyanút vet fel. Belka tagadja, hogy túllépte volna hatáskörét: a nemzeti bank független, de köteles együttműködni a kormánnyal. Az egyik legismertebb riporternő kérdésére, hogy azért miniszterek leváltása talán mégsem a jegybankelnök hatásköre, azt válaszolta: "És maga hány minisztert váltott már le? Higgye el, az én szavam kevesebbet számít, mint a magáé!" Sienkiewicz, akinek a kormányban nincs köze a pénzügyekhez, azt mondja, hogy két aggódó állampolgár beszélgetett magánemberként, nincs ebben semmi rossz. ' egyébként azt fejtegette a jó vacsora közben, hogy mennyire nem működik az államgépezet, ami annyiban érdekes, hogy ha ez igaz, azért jelentős részben ő a felelős.
Ez a beszélgetés különösen bővelkedett a trágár kiszólásokban, amin sokan megütköztek. Álszenteskedni persze semmi értelme, férfiak között, asztal mellett előfordul ilyesmi, de némelyik szereplőről nem gondolta volna az ember, hogy ilyen zaftos a szókincse. Utólag persze mindenki elnézést kért. Megjegyzem, az első idézetben szereplő orális szex a jelek szerint közkedvelt metafora a nem idegen füleknek szánt csevegésekben, mert egy kormánytisztviselő néhány társának Orbán Viktor és Putyin elnök viszonyát jellemezte ilyen színesen a paksi atomerőmű-bővítés kapcsán. Ezt is a Wprost című hetilap tette közzé, hangfelvétel ugyanis, úgy látszik, van bőven.
Az első kérdés a botrány kirobbanása után az volt, hogy elkövettek-e valami büntetendőt a fecsegő politikusok. Nos, valószínűleg nem, azt pedig legalábbis a Wikileaks óta tudjuk, hogy egymás közt nem a sajtótájékoztatók nyelvezetét szokták használni. Tusk miniszterelnök ki is jelentette, hogy nem váltja le belügyminiszterét, és éppen őrá bízza a lehallgatók leleplezését. Belkát viszont a törvény szerint szinte lehetetlen leváltani. ' maga nem mond le.
Ennél fontosabb kérdésnek látszik, hogyan hallgathatták le hónapokon keresztül az ország számos vezetőjét, akiknek egy része különleges védelem alatt áll. Komorowski köztársasági elnököt megrendítette, hogy ez előfordulhatott, Donald Tusk kormányfő pedig államellenes bűncselekménynek tartja, ami történt. Az anyagokat közlő lap szerint ők egy üzletembertől kapták a felvételeket. Pillanatnyilag úgy látszik, az ellenzéknek nem volt köze az ügyhöz, bár persze boldogan kihasználja a váratlan ajándékot, hogy minden érintett távozását követelje. Gyanúba keveredett az említett étterem különtermének főnöke és több pincér, valamint a titkosszolgálattól, illetve a kormányőrségtől eltávolított néhány tiszt, de van, aki az orosz titkosszolgálatra tippel. Továbbá állítólag van olyan nyom, amely szerint a hangfelvételekből a cikkeket író egyik újságíró lett volna a megbízó, ami persze jelentősen megváltoztatná a történetnek legalábbis a morális értékelését.
Egyelőre a közvélemény és - világnézetre, pártállásra tekintet nélkül - az egész sajtó a Wprost mellett áll, mert a kormánytól független ügyészség és a belügy alá tartozó Nemzetbiztonsági Hivatal lerohanta a szerkesztőséget, hogy megszerezze a hanganyagot. Az újságírók ellenálltak, mert törvényes kötelességük az informátor védelme, bár a hívatlan vendégek szerint ők nem a forrást akarták megtudni, csak a bűncselekmény bizonyítékát megvizsgálni. Összecsődült az összes tévé és fotós, és a "titkos" ügynökök több tucat kamera előtt dulakodtak a főszerkesztővel, hogy elvegyék a laptopját. De nem adta. A hanganyagot tartalmazó pendrive-ot aztán később megkapta a nyomozó hatóság, miután a lap szakemberei eltávolítottak róla mindent, ami a forrást felfedhetné.
Mellékhatások
Mindebből akár előre hozott választás is lehet, aminek Jaroslaw Kaczynski nagyon örülne, mert a kormánypárt hirtelen lezuhant népszerűsége neki kedvez. Máris rengeteg kombináció forog arról, hogy kivel kormányozna, ha győzne, például befogadná-e saját pártjának korábbi szakadárjait, vagy a kormánnyal szakított volt igazságügy-miniszter, a konzervatív Gowin pártját, amelynek fundamentalista katolikus nézetei közel állnak az övéhez. Megnőhet a 2005-ben nagyot bukó, de újabban erősödő szocialisták fontossága: nem kizárt, hogy ők segíthetik hatalmon maradni Tuskot. Sok múlik most a nálunk Parasztpártként ismert Lengyel Néppárton, amely az elmúlt 25 évből nyolcat a posztkommunista baloldallal közös koalícióban töltött kormánypártként, hét éve pedig a jobbközép szövetségese. 32 képviselője nélkül Tusknak nincs meg még a mostani csekély többsége sem, hiszen az ő pártjának csak 202 mandátuma van, a többséghez pedig 231 kell. A Parasztpárt a gazdák sokak szerint igazságtalan adókedvezményei és külön nyugdíjrendszere érdekében bárkivel összeáll, bár most azt mondja, hogy Kaczynskival nem. No de láttunk már ilyet. Ráadásul sok belviszály után másfél éve új pártelnök van - ő a kormány gazdasági minisztere -, aki megpróbál új profilt adni a szervezetnek, és éppen ő vetette fel az új választást.
Ki kicsoda?Marek Belka - 62 éves, közgazdász, két szocialista kormány pénzügyminisztere volt, majd 2004-2005-ben miniszterelnök. Ezután az ENSZ-nél és az IMF-nél töltött be vezető tisztségeket. 2010-ben baloldali múltja ellenére a jobbközép többségű parlament választotta a Lengyel Nemzeti Bank elnökévé. Bartlomiej Sienkiewicz - 53 éves történész, politikai elemző, a Nobel-díjas regényíró dédunokája. Börtönviselt ellenzékiként került a titkosszolgálathoz a rendszerváltozás után. Pártháttér nélküli köztisztviselő. 2013 elején lett a nemzetbiztonsági szolgálatokat is felügyelő belügyminiszter. Radoslaw Sikorski - 51 éves, 18 évesen menedékjogot kért Angliában, ahol Oxfordban szerzett diplomát. Afganisztánban a szovjetellenes harcosok mellett működött tudósítóként. A jobboldali Kaczynski-kormány védelmi minisztere volt, de az akkori kormánypárttal ellentétbe kerülvén a Polgári Platform politikusa lett. 2007 óta a Tusk-kormány külügyminisztere. Felesége a tekintélyes amerikai újságírónő, Anne Applebaum. Jacek Rostowski - 63 éves, emigráns szülők Londonban született gyermeke, neves ottani egyetemek végzettje, majd tanára. A rendszerváltozás után hazatérve különböző tanácsadói tisztségeket töltött be, 2007 és 2013 között pénzügyminiszter volt. 2009-ben lépett be a kormánypártba, 2011 óta képviselő. Idén indult az EP-választáson, de sikertelenül. |
