Szcientológia Németországban: Buzgalmi állapot

  • - sic -
  • 1996. december 19.

Külpol

A demokráciát fenyegető totalitárius veszély vagy a bűnöktől mentes világhoz vezető út? Pszichikai terror vagy teljes lelki szabadság? Ami az Egyesült Államokban hírességek által támogatott, adómentességet élvező közhasznú egyház, az Németországban profitorientált vállalkozás, de még inkább titkosszolgálati megfigyelésre érett pszichoszekta. A szcientológia egyház Kelet-Európában is nyomul.
A demokráciát fenyegető totalitárius veszély vagy a bűnöktől mentes világhoz vezető út? Pszichikai terror vagy teljes lelki szabadság? Ami az Egyesült Államokban hírességek által támogatott, adómentességet élvező közhasznú egyház, az Németországban profitorientált vállalkozás, de még inkább titkosszolgálati megfigyelésre érett pszichoszekta. A szcientológia egyház Kelet-Európában is nyomul.

Október közepén egész oldalas hirdetés jelent meg a New York Timesban. Csakúgy, mint két éve, a náci zsidóüldözésekre emlékeztetve tiltakoztak németországi diszkriminációjuk ellen a szcientológusok. Hollywoodi filmsztárok és rendezők, Dustin Hoffmann és Goldie Hawn, Oliver Stone és Costa-Gavras nyílt levélben követelte Helmut Kohltól "a szégyenletes, szervezett üldözés" befejezését. Az amerikai külügyminisztérium nem sokkal azelőtt helytelenítette a Mission: Impossible elleni bojkottfelhívást, amelyre a film szcientológiahívő főszereplője, Tom Cruise miatt szólított fel a Junge Union, a német kereszténydemokrata párt ifjúsági szervezete. Bekerültek a szcientológusok panaszai az USA-külügyminisztérium és az ENSZ emberjogi jelentéseibe is.

A sérelmek listája

hosszú. Szcientológusokat nem fogad be politikai párt. A munkaügyi miniszter megtiltotta, hogy munkaközvetítést folytassanak. Norbert Blüm szívesen kizárná őket az óvodából, a tanintézményekből és a rendőrségről is. Az utóbbi Bajorországban már meg is történt. A tartományi kormány döntése szerint az állami alkalmazottaknak ezentúl nyilatkozniuk kell, hívei-e a szcientológiának. Ha igen, fegyelmivel számolhatnak, illetve elfelejthetik alkalmazásukat. Írásban kell elhatárolniuk magukat a szcientológiától a közületi megrendelésekkel megbízott cégeknek is.

A bajor döntés sokakban idézi az utólag inkább kínosnak érzett "radikális rendeletet", amellyel a hetvenes években az NSZK-ban kommunistákat zártak ki a közalkalmazotti foglalkozásokból. Jogi szakértők attól tartanak, hogy a bajor foglalkoztatási tilalom aligha állja ki az alkotmányosság próbáját, ahogy a munkaügyi miniszter rendeletét is - első fokon - jogellenesnek találta egy nürnbergi bíróság.

Születtek a szektára nézve kedvezőtlen bírósági döntések is. Miután a baden-württembergi tartomány megtagadta a támogatást olyan zenei fesztiváloktól, ahol szcientológus művészek is fellépnek,

Chick Corea, szintén zenész,

alulmaradt az emberi jogai megsértése miatt indított perében. Egy müncheni bíróság 30 ezer márka visszafizetésére kötelezte a szektát abból a 170 ezerből, amit egy nyugdíjas mérnök adott ki eredménytelenül - gyógyulást ígérő szcientológiai kurzusokra. S hiába hivatkoznak a szcientológusok vallástudósok szakértői véleményére, a szövetségi munkaügyi bíróság tavaly úgy döntött, hogy nem egyházról, hanem nyereségorientált vállalkozásról van szó, amelynek nem járnak adókedvezmények.

Tartományi szinten jó ideje vitatják, hogy sor kerüljön-e a szekta titkosszolgálati megfigyelésére az alkotmányvédő hivatalok által. A Saar-vidék már megpróbálta, Bajorország, Baden-Württemberg és Észak-Rajna-Vesztfália hajlana rá, de a szövetségi belügyminiszter és más tartományok ellenzik. A belügyminiszterek legutóbbi értekezlete csak egy munkacsoport felállításában tudott megállapodni, amely majd vizsgálja a kérdést. A húzás-halasztás a szervezet alkotmányellenességének kimondásából adódó jogi kockázatokat sejteti. A szekta esetleges betiltását pedig sokan a lehető legrosszabb ötletnek tartják a tilalmat esetleg törvényellenesnek minősítő bírósági ítéletekre gondolva.

Németországban mindenesetre uralkodó vélemény, amit a szcientológiaellenes küzdelem élharcosa, a hamburgi szenátus szektaügyi megbízottja, Ursula Caberta is mond: "A szcientológia politikai kihívás." Ám pont ez a kérdés: hogy a szcientológusok

olyanok-e, mint a kommunisták

A szcientológia egyház ugyan "totalitáriusan strukturált szervezet", amely "ellentmond a jogállam és a demokrácia elveinek", de "nincs koncepciója a hatalom gyakorlására és az uralom egy meghatározott modelljének megvalósítására" - válaszolja erre az alsószász alkotmányvédő hivatal jelentése; erre támaszkodva az ottani tartományi belügyminiszter megállapíthatta: "A szcientológiából hiányzik a megfigyeléséhez szükséges politikai célkitűzés."

Mégis, állam és politika sehol sem üzent hadat olyan elszántan a szcientológiának, mint Németországban. Az alapvető kifogás a következő: a demokráciának önálló, szabad akarattal rendelkező polgárokra van szüksége - a szcientológia viszont pszichikai függőségben tartja híveit. Miután a magát egyedül üdvözítőnek tekintő hit terjeszkedik, a szcientológia célja a világuralom - hangzik a gondolatmenet. A szcientológia elleni ideges fellépés mögött mindamellett felsejlenek a német demokrácia kellemetlen történelmi emlékei, s az igyekezeten átüt az uralmi monopóliumát féltő állam németes buzgalma is.

A szcientológusok akár rokonszenvesek is lehetnének nagy üldöztetésükben, ha nem nyomulnának annyira, ha a valóban elszenvedett hátrányokon túl nem reagálnának olyan ingerülten mindennemű kritikára. A szekta ellenfeleivel és bírálóival szemben indított bírósági perek tömege még belefér a jogállamba. Ijesztő - a szcientológia egyház által természetesen tagadott - történetek keringenek azonban magándetektívekről és fenyegetésekről,

a kritikusok zaklatásáról

és megrágalmazásáról. Ellenlábasok által szívesen idézett passzus a szektaalapító Hubbardtól, hogy mi mindent szabad csinálni például a szektát elhagyókkal: "kitrükközni, beperelni, becsapni vagy megsemmisíteni" őket - egyes források szerint azonban az utóbbi szankciót időközben hatályon kívül helyezték.

A Németországban fenyegetőnek érzett, bár egy szekta részéről aligha meglepő térítés és terjeszkedés a hívők egyéni aktivitásán túl szcientológus társaságok, kulturális és polgárjogi egyesületek alapításában érhető tetten. Mivel jogilag többnyire nem a szcientológia egyház vállalkozásairól van szó, nehezebben ragadható meg a szekta gazdasági befolyása.

A szcientológus vállalkozók

hivatalos források szerint mindenekelőtt vállalkozási tanácsadással, menedzserképzéssel és ingatlanügyletekkel foglalkoznak. Speciális területük lerobbant bérházak felvásárlása, renoválása, majd a bérlemények öröklakásokká alakítása. A vád ez esetben a régi lakók kiszorításának erőszakos, bár nem feltétlenül szektaspecifikus módja.

Ugyancsak fontos bevételi forrást jelentenek az ingyenes személyiségtesztet követő terápiák és tanfolyamok. S ha igaz, hogy a sok ezer márkás kurzusokból és a szcientológus vállalkozások adományaiból származó, hozzávetőlegesen pár milliárd márkára becsült éves bevétel közel egyharmada Németországból (és Svájcból) érkezik, akkor a küzdelem tétje nem csupán eszmei.

A lelkeket alighanem máshogy kellene megmenteni a demokrácia számára, mint a szcientológusok - egy berlini alkotmányjogász szerint is - "alkotmányjogilag rendkívül problematikus" állami diszkriminációja révén. Mint Bernhard Schlink mondja, a szekta elsősorban "olyan egyesület, amelyik elszedi az emberek pénzét, ez pedig bizony teljesen rendben van egy szabad piacgazdaságban".

- sic -


Szcientológia röviden

1950-ben jelent meg Lafayette Ronald Hubbard (1911-1986) Dianetika - a szellemi egészség modern tudománya (Dianetics - The Modern Science of Mental Health) című könyve. Hubbard szerint az ember szellemi lény, úgy hívják, hogy "thetán" (amit a brosúrák alapján olyan kis fehér felhőnek kell elképzelni a fej felett). Van neki továbbá "analitikus" és "reaktív értelme" (reactive mind). Utóbbi rögzíti a fájdalmas élményeket, az "engram"-okat (engrams), amelyek minden lelki és testi baj okozói. A feladat a reaktív értelem, az engramok felfedése, és így ártalmatlanná tétele az "auditing"-nak nevezett, pszichoanalízisre emlékeztető terápia révén. Az eredményt a Hubbard által feltalált készülék, az "elektrométer" regisztrálja. A folyamat célja a "megtisztulás" (clear), a "totális szabadság" elérése. Amíg a "szellemi vakságból sugárzó öröm" lesz, sok-sok - nem éppen olcsó - tanfolyamon és fokozaton kell keresztülmenni, de köztudott, hogy a szabadságot nem adják ingyen. Kívülről szemlélve az eredményt, az ember ettől igen barátságos lesz, a képeken állandóan mosolyog, kábé mint egy életbiztosítási reklámon, csak annál kicsit elvarázsoltabban. A dianetikán alapuló hit, a szcientológia ("a tudásról alkotott tudás") állítólag mindenre jó: a betegségek legyőzésére, az emberi képességek fejlesztésére. A végső cél a "megtisztult" emberekből álló, háború-, bűnözés- és kábítószermentes világ.

Az egyház magja a katonásan hierarchikus "Sea-Org" (az 1968-ban, egy hajón alapított "tengeri szervezet"), amelyen belül a szervezet titkosszolgálatának tartott "Guardians Office" foglalkozik az információgyűjtéssel, a bírósági és pénzügyekkel, valamint a reklámmal. A szektából kiugrottak beszámolói szerint a "Sea-Org" központjában dolgozó tagokra - csekély fizetés ellenében - kemény munka és számonkérés, a nem elég eredményes vezetőkre "rehabilitációs" tábor vár. A hívők számát Németországban harmincezerre, világszerte nyolcmillióra teszik.

A szcientológia egyháznak először a hatvanas években gyűlt meg a baja a hatóságokkal az Egyesült Államokban, utána Ausztráliában és Nagy-Britanniában is. 1977-ben hivatalos iratok eltulajdonítása miatt börtönbüntetésre ítélték az USA-ban Hubbard tizenegy munkatársát, köztük feleségét. A szcientológia egyház által vagy ellene indított tárgyalások végigkísérik a szekta történetét, legutóbb, október elején Franciaországban fogtak látványos perbe szcientológusokat egyebek között azzal a váddal, hogy drága tanfolyamaikkal először adósságba, majd öngyilkosságba kergették egyik hívüket.

A világ és az ember bajainak szaporodásáért a szcientológia a konkurenciát, a 19. századi német fiziológustól, Wilhelm Wundttól eredeztetett, materialista alapokon álló pszichológiát és pszichiátriát okolja. Közvetlenül vagy a befolyásuk alá került politikusok révén a lélekbúvárok felelősek többek között a holocaustért és a boszniai háborúért. Miattuk vannak egyre többen a bűnözők, az elmebetegek, a kábítószer-élvezők és a házasságtörők is. Ha hihetünk Robert Vaughn Youngnak, aki egyszerű tagként, majd vezetőként 21 évet töltött a szektában, Hubbard szerint a náci pszichiáterek összeesküvése túlélte a világháborút, s azóta befolyása alatt tartja a kábítószerek világpiacát, a nemzetközi pénzügyeket. A szcientológusok kiemelkedő szerepet tulajdonítanak üldöztetésükben a "hazugságokat" és "rágalmakat" terjesztő médiának is.


Nyomulás keletre

A szovjet birodalom széthullása megnyitotta az utat a szcientológia előtt Kelet-Európában is. Leginkább esendőnek a legnagyobb piacon, Oroszországban mutatkoztak a lelkek, s eddig az állam is. Idén júniusban azonban az egészségügyi miniszter betiltotta a kórházakban a szcientológiai módszerek alkalmazását, különösen a többórás szaunázásból és nagy mennyiségű vitaminból álló kúrákat. Ezzel próbálták tavaly "kimosni" a radioaktív fertőzést csernobili gyerekekből, akik azonban a kísérletet követően szédülési rohamokról és súlyos kelésekről panaszkodtak. A második csapás október végén következett, amikor a hatóságok 180 ezer márka után keresték az adóhátralékot a szentpétervári dianetikai központban, majd lefoglaltak mindent, ami a kezük ügyébe akadt. A gyógyászati kurzusokat Oroszországban is közigazgatási és menedzsertanfolyamok egészítik ki a képességek fejlesztését ígérő szcientológia szellemében. Ottani lapok szerint Szentpéterváron és Moszkván kívül főleg Szibériában erős a szekta befolyása. Permben maga a polgármester szorgalmazta a hubbardi "technológia" terjesztését.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.