Szijjártó nekirontott az osztrák kancellárnak

  • narancs.hu
  • 2017. július 30.

Külpol

Elutasítjuk a liberális gőgösséget!

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Christian Kern „balliberális” osztrák kancellár úgy próbál belpolitikai népszerűtlenségén változtatni, hogy Martin Schulzhoz, a német szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltjéhez hasonlóan

szünet nélkül Magyarországot szidalmazza.

Elutasítjuk „ezt a liberális gőgösséget” – közölte Szijjártó Péter, aki az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az osztrák szociáldemokrata kancellár az Österreich című politikai és közéleti osztrák lap vasárnapi kiadásában megjelent interjújában megismételte: támogatja a pénzügyi nyomásgyakorlást Magyarország és Lengyelország ellen.

Christian Kern azt mondta, „Európa értékközösség is, ezért nem elfogadható, hogy ezek az országok lépésről lépésre felszámolják a demokráciát és a hatalmi ágak szétválasztását, valamint korlátozzák a sajtószabadságot”. Az osztrák kancellár szerint le kell vonni a következtetéseket. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy minderről a következő uniós költségvetési tárgyaláson feltétlenül szót kell ejteni.
A külgazdasági és külügyminiszter reagálásban hangsúlyozta: az Európai Unió valóban értékközösség, és a magyarok értéknek tartják a biztonságukat, a határvédelmet,

„sőt azt is, hogy Ausztriát is mi védjük az illegális bevándorlással szemben”.

Magyarország azonban nem tartja a közös értékek részének, hogy valaki beleszól egy másik ország belügyeibe, és meg akarja mondani, hogy a magyaroknak kikkel kell együtt élniük, „ezt a liberális gőgösséget elutasítjuk” – tette hozzá.
Szijjártó Péter azt írta: a kötelező kvóta egész Európában kudarcot vallott,

Magyarország tehát nem kritikát, hanem elismerést érdemelne,

mert „ellentétben a képmutatókkal”, mindig őszintén, világosan és egyértelműen elmondta, hogy elutasítja az illegális bevándorlók betelepítését.
Úgy fogalmazott: „az osztrák kancellár a bevándorlók betelepítésén, a Soros-terv végrehajtásán dolgozik”, Magyarország ezzel szemben mindig meg fogja védeni magát.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.