Szijjártó nekirontott az osztrák kancellárnak

  • narancs.hu
  • 2017. július 30.

Külpol

Elutasítjuk a liberális gőgösséget!

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Christian Kern „balliberális” osztrák kancellár úgy próbál belpolitikai népszerűtlenségén változtatni, hogy Martin Schulzhoz, a német szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltjéhez hasonlóan

szünet nélkül Magyarországot szidalmazza.

Elutasítjuk „ezt a liberális gőgösséget” – közölte Szijjártó Péter, aki az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az osztrák szociáldemokrata kancellár az Österreich című politikai és közéleti osztrák lap vasárnapi kiadásában megjelent interjújában megismételte: támogatja a pénzügyi nyomásgyakorlást Magyarország és Lengyelország ellen.

Christian Kern azt mondta, „Európa értékközösség is, ezért nem elfogadható, hogy ezek az országok lépésről lépésre felszámolják a demokráciát és a hatalmi ágak szétválasztását, valamint korlátozzák a sajtószabadságot”. Az osztrák kancellár szerint le kell vonni a következtetéseket. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy minderről a következő uniós költségvetési tárgyaláson feltétlenül szót kell ejteni.
A külgazdasági és külügyminiszter reagálásban hangsúlyozta: az Európai Unió valóban értékközösség, és a magyarok értéknek tartják a biztonságukat, a határvédelmet,

„sőt azt is, hogy Ausztriát is mi védjük az illegális bevándorlással szemben”.

Magyarország azonban nem tartja a közös értékek részének, hogy valaki beleszól egy másik ország belügyeibe, és meg akarja mondani, hogy a magyaroknak kikkel kell együtt élniük, „ezt a liberális gőgösséget elutasítjuk” – tette hozzá.
Szijjártó Péter azt írta: a kötelező kvóta egész Európában kudarcot vallott,

Magyarország tehát nem kritikát, hanem elismerést érdemelne,

mert „ellentétben a képmutatókkal”, mindig őszintén, világosan és egyértelműen elmondta, hogy elutasítja az illegális bevándorlók betelepítését.
Úgy fogalmazott: „az osztrák kancellár a bevándorlók betelepítésén, a Soros-terv végrehajtásán dolgozik”, Magyarország ezzel szemben mindig meg fogja védeni magát.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.