Szijjártó Péter a Lukasenka-diktatúra ellen tüntetett 2006-ban

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 28.

Külpol

Változnak az idők.

A külgazdasági és külügyminiszter akkor a Fidelitas elnökeként és az ellenzékben lévő Fidesz szóvivőjeként vett részt a 2006 március 27-én Belarusz budapesti nagykövetsége előtt tartott tüntetésen, amit az országban tapasztalt jogsértések miatt szerveztek. A demonstrációról szóló MTI-tudósítást a 444.hu ásta elő.

"Ma Európában is vannak olyan helyek, ahol diktátorok két lábbal tapossák az emberi szabadságjogokat” -- fogalmazott a tudósítás szerint akkor Szijjártó.

A tüntetésre azután került sor, hogy a belarusz elnökválasztás a nyugati megfigyelők problémásnak találták, és Minszkben több ezren tüntettek Lukasenka győzelmének kihírdetése után. A rendőrök brutálisan léptek fel.

Másnap Szijjártó arról beszél a Nap-keltében, hogy a magyar ifjúsági szervezetek közösen akarták hallatni a hangjukat egy olyan fontos ügyben, mint a szabadságjogok megsértése Európában.

De hát ez régen volt, Szijjártó idén júniusban Orbánnal együtt Minszkben tárgyalt Lukasenkával arról, hogy „a két nép és a két ország sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk”. A kétország diplomáciai és gazdasági együttműködéscsomagot írt alá.

 

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.