Szkripal-ügy: két orosz férfit vádolnak az idegméreg-támadással

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 5.

Külpol

A britek szerint az orosz katonai hírszerző szolgálat két tisztjéről van szó, az oroszok tagadják a vádakat.

A brit ügyészség kijelentette, hogy elegendő bizonyíték van két orosz állampolgár letartóztatására, akiket Szergej Szkripal és lánya, Julia Szkripal ellen elkövetett idegméregtámadással vádolnak.

A brit koronaügyészség a két férfit meg is nevezte: Alekszander Petrovról és Ruszlan Bosirovról van szó, ők orosz útlevéllel érkeztek Londonba.

A rendőrség nyilvánosságra hozta a két, 40 év körülinek becsült férfi útlevelében található fotókat, valamint egy sor biztonsági kamerával készített felvételt is közzétettek, ezek alapján megállapítható az is, hogy a két férfi március 3-án érkezett a londoni Gatwick repülőtérre, majd március 4-én este hagyták el Londont, a Heathrow repülőtérről.

Theresa May brit miniszterelnök szerint a két körözött orosz férfi az orosz katonai hírszerző szolgálat két tisztje.

A vádakra az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova elutasítóan reagált, továbbá felszólította a brit hatóságokat, hogy hagyjanak fel a vádaskodással és ne manipulálják a médián keresztül a rendelkezésre álló információkat. Hozzátette, hogy a médiában megjelent nevek és fényképek nekik semmit nem mondanak.

„Az ilyen súlyos bűncselekmények kivizsgálása megköveteli a legkörültekintőbb munkát, az adatok pontos elemzését és a szoros együttműködést” – mondta, mindezt annak fényében, hogy közben Oroszország egyelőre megtagadta a két férfi kiadatását. Mint írták, az orosz alkotmány nem teszi lehetővé saját állampolgárainak kiadatását.

Az orosz ügyészek azonban kaptak egy európai elfogatóparancsot, és a brit rendőrség az Interpol körözési listáján akarja szerepeltetni a két férfit.

Theresa May kijelentette, hogy ha a két férfi valaha elhagyja Oroszországot, mindent meg fognak tenni, hogy elkapják őket és Nagy-Britanniában bíróság elé kerüljenek. Hozzátette: a idegméreg-támadás tipikus példája annak az orosz magatartásnak, ami világszerte folyamatosan aláássa a nyugati szövetségesek biztonságát.

(via CNN)

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.