Távozik posztjáról az amerikai igazságügyminiszter-helyettes

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 24.

Külpol

Ő felügyelte eddig a 2016-os elnökválasztásokba történt állítólagos orosz beavatkozásokat vizsgáló FBI-nyomozást.

Távozik tisztségéből Rod Rosenstein amerikai igazságügyminiszter-helyettes, aki a 2016-os elnökválasztásokba történt állítólagos orosz beavatkozásokat vizsgáló FBI-nyomozást felügyeli – értesült az MTI hétfőn az Axios amerikai hírportál, illetve a CNN hírtelevízió fehér házi forrásaira hivatkozva.

Az értesülés szerint Rosensteint bekérették a Fehér Házba, arról azonban ellentmondásos információk láttak napvilágot, hogy menesztik vagy lemond tisztségéről. Egyes források szerint az igazságügyminiszter-helyettes már közölte lemondási szándékát John Kelly kabinetfőnökkel.

Az NBC News a fentivel szemben azonban azt közölte: Rosenstein még nem mondott le és szabad akaratából nem is fog, így csak akkor távozik, ha Trump meneszti. A kérdésnek azért is van jelentősége, mert ha Trump tényleg kirúgja Rosensteint, akkor azt akár úgy is fel lehet fogni, mint a Trump ellen folyó Müller-vizsgálatban az igazságszolgáltatás akadályozását, ami később akár büntetőjogi vonatkozásokkal is járhat.

A The New York Times című amerikai napilap pénteken közölt írásában azt állította, hogy Rosenstein az elnök elmozdításán munkálkodott, és azt akarta, hogy titokban rögzítsék Donald Trump szavait. Ezt később Rosenstein tagadta, mint nyilatkozta, soha nem engedélyezte vagy támogatta az olyan javaslatokat, amik az elnök elmozdítását segítették volna elő.

Bár korábban Trump nevezte ki Rosensteint főügyésznek, Mueller kirúgása óta folyamatos vitáik voltak. Rosenstein 2017 tavaszán aktivizálta magát, nem sokkal azt követően, hogy Trump menesztette James Comeyt, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóját.

Korábban írtunk már arról, hogy több mint egy éve folyik vizsgálat azzal kapcsolatban, hogy hogyan és miért avatkozott be Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, s vajon ígérhetett-e Moszkvának valamit cserébe Trump. Az elnök szerint egy alkotmányellenesen kinevezett ügyész folytat ellene boszorkányüldözést.

Rod Rosenstein eredetileg azzal bízta meg Muellert, hogy járjon utána „bármilyen kapcsolatnak és/vagy koordinációnak, ami az orosz kormány és Donald Trump elnöki kampányához tartozó személyek” között történhetett, továbbá vizsgáljon bármilyen, a nyomozás során felmerülő további ügyet. Mueller ezt tágan értelmezte, és figyelme láthatóan három fő kérdésre irányult. Valóban beavatkozott-e Oroszország a 2016-os választási kampányba, és ha igen, ez tényleg Trump megválasztásának érdekében történt? Vajon Trump kampánystábja tevékenyen elősegítette-e ezt a beavatkozást, azaz volt-e collusion (összejátszás) az oroszokkal? S végül: beiktatása óta Donald Trump próbálta-e akadályozni az igazság kiderítését?

A vörös boszorkány nyomában

Egy éve folyik a nyomozás arról, hogyan és miért avatkozott be Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, s vajon ígérhetett-e Moszkvának valamit cserébe Trump. Az elnök szerint egy alkotmányellenesen kinevezett ügyész folytat ellene boszorkányüldözést, miközben Trump hivatalvesztése is a lehetséges kimenetek közt van. Mit tudunk, illetve mit nem tudunk az ügyről?

(MTI, CNN)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.