Távozik posztjáról az amerikai igazságügyminiszter-helyettes

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 24.

Külpol

Ő felügyelte eddig a 2016-os elnökválasztásokba történt állítólagos orosz beavatkozásokat vizsgáló FBI-nyomozást.

Távozik tisztségéből Rod Rosenstein amerikai igazságügyminiszter-helyettes, aki a 2016-os elnökválasztásokba történt állítólagos orosz beavatkozásokat vizsgáló FBI-nyomozást felügyeli – értesült az MTI hétfőn az Axios amerikai hírportál, illetve a CNN hírtelevízió fehér házi forrásaira hivatkozva.

Az értesülés szerint Rosensteint bekérették a Fehér Házba, arról azonban ellentmondásos információk láttak napvilágot, hogy menesztik vagy lemond tisztségéről. Egyes források szerint az igazságügyminiszter-helyettes már közölte lemondási szándékát John Kelly kabinetfőnökkel.

Az NBC News a fentivel szemben azonban azt közölte: Rosenstein még nem mondott le és szabad akaratából nem is fog, így csak akkor távozik, ha Trump meneszti. A kérdésnek azért is van jelentősége, mert ha Trump tényleg kirúgja Rosensteint, akkor azt akár úgy is fel lehet fogni, mint a Trump ellen folyó Müller-vizsgálatban az igazságszolgáltatás akadályozását, ami később akár büntetőjogi vonatkozásokkal is járhat.

A The New York Times című amerikai napilap pénteken közölt írásában azt állította, hogy Rosenstein az elnök elmozdításán munkálkodott, és azt akarta, hogy titokban rögzítsék Donald Trump szavait. Ezt később Rosenstein tagadta, mint nyilatkozta, soha nem engedélyezte vagy támogatta az olyan javaslatokat, amik az elnök elmozdítását segítették volna elő.

Bár korábban Trump nevezte ki Rosensteint főügyésznek, Mueller kirúgása óta folyamatos vitáik voltak. Rosenstein 2017 tavaszán aktivizálta magát, nem sokkal azt követően, hogy Trump menesztette James Comeyt, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóját.

Korábban írtunk már arról, hogy több mint egy éve folyik vizsgálat azzal kapcsolatban, hogy hogyan és miért avatkozott be Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, s vajon ígérhetett-e Moszkvának valamit cserébe Trump. Az elnök szerint egy alkotmányellenesen kinevezett ügyész folytat ellene boszorkányüldözést.

Rod Rosenstein eredetileg azzal bízta meg Muellert, hogy járjon utána „bármilyen kapcsolatnak és/vagy koordinációnak, ami az orosz kormány és Donald Trump elnöki kampányához tartozó személyek” között történhetett, továbbá vizsgáljon bármilyen, a nyomozás során felmerülő további ügyet. Mueller ezt tágan értelmezte, és figyelme láthatóan három fő kérdésre irányult. Valóban beavatkozott-e Oroszország a 2016-os választási kampányba, és ha igen, ez tényleg Trump megválasztásának érdekében történt? Vajon Trump kampánystábja tevékenyen elősegítette-e ezt a beavatkozást, azaz volt-e collusion (összejátszás) az oroszokkal? S végül: beiktatása óta Donald Trump próbálta-e akadályozni az igazság kiderítését?

A vörös boszorkány nyomában

Egy éve folyik a nyomozás arról, hogyan és miért avatkozott be Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, s vajon ígérhetett-e Moszkvának valamit cserébe Trump. Az elnök szerint egy alkotmányellenesen kinevezett ügyész folytat ellene boszorkányüldözést, miközben Trump hivatalvesztése is a lehetséges kimenetek közt van. Mit tudunk, illetve mit nem tudunk az ügyről?

(MTI, CNN)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.