A külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Magyarországon mindenkit lesújtott a földrengés híre. „Ha egy testvéri nép, egy testvéri nemzet bajba kerül, az mindig aggodalommal tölt el bennünket, és egyáltalán nem volt kérdéses, nem volt kétséges, hogy azonnali segítséget nyújtottunk Törökországnak” – mondta.
Szijjártó kiemelte, hogy hazánkból is a legjobb kutató-mentőcsapatok érkeztek, összesen 167 magyar szakember dolgozott a helyszínen 29 kutyával, akik 35 túlélőt találtak a romok alatt.
Magyarország olyan eszközökkel töltött meg egy katonai szállítógépet, amelyek szükségesek a hideg idő átvészeléséhez, az ideiglenes elhelyezéshez és az orvosi ellátáshoz. Összesen tíz tonnányi segítség érkezett, másfél tonna gyógyszert, 500 tábori ágyat, 1500 takarót, 600 hálózsákot és 2000 infúziós eszközt küldtek a magyar adófizetők.
De a sajtótájékoztatón energiaügyekről is szó volt: Szijjártó szerint a magyarországi energiabiztonság nem lenne reális Törökország nélkül, hiszen a Török Áramlat vezeték fedezi hazánk gázfogyasztásának nagy részét, ráadásul az Azerbajdzsán bevonására vonatkozó jövőbeli diverzifikációs tervek sem működőképesek Törökország nélkül, és emellett a közvetlenül török értékesítésű gáz vásárlásáról is tárgyalások indultak.
A miniszter arra is kitért, hogy a magyar és a török kormány a jövőben is „a béke hangját” próbálja majd erősíteni a nemzetközi politikában, ahogyan tették eddig is. Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne, és hogy a tárgyalások, nem teljesen reménytelenek, azt éppen Törökország példája bizonyítja, hiszen az eddigi egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Ankarához fűződik a gabonaszállítás újraindítása kapcsán – mindez természetesen Orbán és Putyin háborús retorikájára rímel.
