Továbbra is Călin Georgescura szavaznának a legtöbben Romániában

  • narancs.hu
  • 2025. január 28.

Külpol

Nem nagyon rezonáltak a román szavazók az alkotmánybíróság fenntartásaira.

Ismét a tavalyi érvénytelenített államfőválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerzett Călin Georgescura szavaznának a legtöbben Romániában, ha jövő vasárnap tartanák a megismételt államfőválasztást – derül ki egy kedden ismertetett friss felmérésből az MTI beszámolója szerint.

A CURS közvélemény-kutató intézet honlapján közzétett, nem párt által rendelt felmérés szerint Georgescu a megismételt választások első fordulójában a szavazatok 37 százalékát kapná meg.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által is támogatott független jelöltet Bukarest főpolgármestere, a szintén függetlenként induló Nicusor Dan követi, akire a megkérdezettek 21 százaléka voksolna. A bukaresti kormánykoalíció közös államfőjelöltje, Crin Antonescu a voksok 18 százalékát kapná. A tavaly decemberi második fordulóba bejutott Elena Lasconira, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnökére a megkérdezettek 7, az SOS Romania párt elnökére, Diana Sosoacára 4 százaléka voksolna. A megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy a felsoroltakon kívüli jelöltre adná a voksát.

Az adatok szerint a második fordulóban Georgescura a megkérdezettek 38, Antonescura 25, Danra 17 százaléka voksolna.

A CURS felmérése arra az eshetőségre is kiterjed, ha Călin Georgescut eltiltják az államfőválasztáson való indulástól. Ez esetben George Simion AUR-elnök lenne a favorit, a megkérdezettek 25 százaléka szavazna rá. Őt Nicusor Dan követné a sorban 24, majd Crin Antonescu 23 százalékos támogatottsággal. A felmérés során a megkérdezettek 56 százaléka mondta azt, hogy „nagyon érdekli” az államfőválasztás, 76 százalék pedig biztosan elmegy szavazni. A CURS telefonos felmérése január 21-25. között készült 1100 fős mintán, 3 százalékos hibahatárral.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.