Trump a katonák levélszavazatait hiányolja Georgiában

  • narancs.hu
  • 2020. november 6.

Külpol

Kár, hogy korábban „veszteseknek” és „balfékeknek” nevezte a hősi halottakat

Miután Joe Biden elnökjelöltnek sikerült fordítania az alapvetően republikánus-szimpatizáns Georgiában, és úgy tűnik, hogy szoros versenyben, de a déli államból is elhozhatja a tizenhat elektori szavazatot, Trump elnök arról írt a twitteren, hogy hiányolja a katonák levélben leadott szavazatait.

null

Where are the missing military ballots in Georgia? What happened to them?

A dologgal csak annyi baj van, hogy mindeddig a levélszavazatok ellen szólalt fel az elnök, többször le is akarta állítani a szavazatszámlálást, illetve máris több államban megtámadta az eredményt. Másfelől Trump elkeseredettségét mutathatja, ha a mostani befutóban a katonák támogatásában bízik. Mint ismeretes, egy szeptemberben megjelent cikkben foglalta össze Jeffrey Goldberg az Atlanticban, hogy mi is a viszonya Trumpnak a katonasághoz. Amerikában, ahol a hadsereg támogatása az alapvető hazafias értékek közé tartozik, hivatalban lévő elnök, de egyáltalán aktív politikus nemigen nyilatkozott még hozzá hasonlóan.

Az Atlantic cikke rengeteg példát hoz Trump hozzáállására, 2018-ban például a Párizs melletti katonai temetőbe nem akart kilátogatni mondvacsinált indokkal, és amikor a magas rangú tisztek rákérdeztek, hogy mi a gond, azt válaszolta: „Minek mennék abba a temetőbe? Vesztesekkel van tele.” A temető egyébként annak az 1800 tengerészgyalogosnak is a nyughelye, akik a belleau-i erdőben vívott csatában veszítették életüket az első világháborúban.

Szintén emlékezetes, amikor a korábbi republikánus elnökjelölt, háborús hős John McCain halálakor meg akarta tiltani az amerikai zászlók félárbócra eresztését, mondván: „Mi nem fogjuk támogatni annak a vesztesnek a temetését.” Mikor mégis leeresztették a zászlókat az elnök tudta nélkül, Trump állítólag dührohamot kapott.

Még számos hasonló eset szerepel a cikkben, a mostani választás során pedig jól látható, hogy mindez hatással volt Trump eredményeire is. McCain családja egyértelműen Biden mellett állt ki, Arizóna állam, McCain korábbi otthona pedig minden jel szerint a demokrata párt felé fordult hosszú évek republikánus szimpátiája után.

Nyár végén a militarytimes.com egy felmérés alapján megírta, hogy a hadsereg állománya, ami korábban Trumpot támogatta, már inkább Joe Bidennel szimpatizál.

Az tehát, hogy az elnök most a katonák levélszavazatát kéri számon, meglehetősen kétségbeesett próbálkozásnak tűnik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.