Trump: „Meg fogjuk szerezni Grönlandot”

  • narancs.hu
  • 2025. március 31.

Külpol

Az amerikai elnök szerint ez katonai erő alkalmazása nélkül is lehetséges, de „minden az asztalon van”.

Grönland megszerzése érdekében minden az asztalon van – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök megerősítve, hogy szándéka teljesen komoly a sziget amerikai befolyás alá helyezésével kapcsolatban.

Az MTI összefoglalója szerint Trump az NBC News televíziónak adott telefoninterjúban fejtette ki, hogy jó esélyt lát arra, hogy az Egyesült Államok katonai erő alkalmazása nélkül is eléri a célját, de hozzátette: „semmit sem veszek le az asztalról”.

„Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, 100 százalék”

– fogalmazott az elnök egy nappal azt követően, hogy az alelnöke, J.D. Vance vezette delegáció látogatást tett a Dániához tartozó autonóm területen található amerikai katonai támaszponton, ahol – az alelnök szavaival élve – „kurva hideg van”. J.D. Vance a katonai támaszponton elmondott beszédében azt is kifejtette, hogy Dánia az elmúlt 20 évben nem tette meg az elégséges lépéseket Grönland biztonságának garantálására, ezért a sziget mostanra kevésbé biztonságos, mint 30-40 évvel ezelőtt. Hozzátette, Dánia nem tartotta a lépést, és nem biztosította az elégséges forrásokat a grönlandiak biztonságának megőrzésére a kínai, orosz és más nemzetek befolyásszerzési kísérleteitől sem.

Donald Trump Grönland megszerzése mellett további vámokról is beszélt az NBC-nek. Az elnök haragjának adott hangot amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban az ENSZ és néhány ország égisze alatti ideiglenes kormányzás bevezetését nevezte szükségesnek Ukrajnában, annak érdekében, hogy egy béke-megállapodás aláírható legyen.

„Ha a megállapodás nem születik meg, és ha azt gondolom, hogy ez Oroszország hibájából történt, akkor másodlagos vámokat vetek ki az Oroszországból származó olajra”

– fogalmazott Trump, hozzátéve, hogy 25-50 százalékos vámról lenne szó. Az intézkedés nyomán emellett azt is kilátásba helyezte, hogy „bárki, aki kőolajat vásárol Oroszországtól, nem tudja majd értékesíteni semmilyen termékét – nem csak az olajat – az Egyesült Államokban.” Az elnök még a héten beszélni szeretne erről Putyinnal.

Az interjúban Irán is szóba került. Trump vámokkal és légicsapásokkal fenyegette meg az országot, amennyiben nem hajlandó megállapodást kötni az Egyesült Államokkal a nukleáris programjáról, pontosabban arról, hogy lemond a nukleáris fegyverek beszerzéséről.

„Ha nincs megállapodás, jön a bombázás. Olyan bombatámadás lesz, amihez hasonlót korábban még nem láttak”

– mondta Trump, aki szerint ettől függetlenül zajlanak tárgyalások amerikai és iráni tisztségviselők között. Az amerikai elnök ezen állítása azonban ellentmond Maszúd Peszeskján iráni elnök állításának, aki vasárnapi közleményében elutasította, hogy közvetlen tárgyalásokba bocsátkozzanak az Egyesült Államokkal az iráni atomprogramról.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.