Trump nem is lett volna önmaga, ha nem szúr oda kicsit a hurrikán sújtotta Puerto Ricónak

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. október 4.

Külpol

Túl sok pénzbe kerül a sziget, pedig nem is volt igazi katasztrófa.

Donald Trump amerikai elnök kedden a hurrikán sújtotta Puerto Ricóra látogatott, ahol találkozott a szeptember második felében pusztító vihar károsultjaival. Trumpot Ricardo Rossello kormányzó tájékoztatta a helyzetről. Puerto Rico az USA társult állama.

Rossello dicsérte a szövetségi kormány és a katasztrófaelhárítási hivatal segítségét. Szavaira az amerikai elnök azzal válaszolt, hogy a kormányzó "nem használta ki politikai célokra a katasztrófahelyzetet". Trump ezzel a főváros, San Juan polgármesterére, Carmen Yulín Cruzra utalt, aki többször bírálta mind a kormányt, mind személyesen Donald Trumpot, mert szerinte a segítség lassan érkezett és nem volt elégséges.

A kormányzó tájékoztatása után az elnök a sziget 74 milliárd dolláros költségvetési deficitjéről beszélt,  és megjegyezte, hogy Puerto Rico "a kelleténél kicsit nagyobb summát vett ki a költségvetésünkből, mert nagyon sok pénzt költöttünk a szigetre".

Az elnök jelezte, minden haláleset szörnyű, de a helyzet nem olyan súlyos, mint a 2005-ben pusztító „valódi katasztrófát” okozó Katrina hurrikán utáni volt Louisiana államban.

Louisianában a viharnak 1800 halálos áldozata volt, Puerto Ricóban 34 halottról tudni, közülük 19 ember életét követelte közvetlenül a vihar (Trump beszédekor még csak 16 volt a halálos áldozatok száma).

Az akkor négyes erősségű Maria hurrikán szeptember 20-án csapott le Puerto Ricóra, legkevesebb 13 halálos áldozatot követelt. Az erős szél, a heves esők és az áradások csaknem teljesen tönkretették a sziget áramszolgáltatását és a telekommunikációs hálózatát is.

A sziget északnyugati részéből, ahol gátszakadás fenyegette több tízezer ember életét,  erőltetett ütemben kellett kitelepíteni a lakosságot.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.