Trump nem is lett volna önmaga, ha nem szúr oda kicsit a hurrikán sújtotta Puerto Ricónak

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. október 4.

Külpol

Túl sok pénzbe kerül a sziget, pedig nem is volt igazi katasztrófa.

Donald Trump amerikai elnök kedden a hurrikán sújtotta Puerto Ricóra látogatott, ahol találkozott a szeptember második felében pusztító vihar károsultjaival. Trumpot Ricardo Rossello kormányzó tájékoztatta a helyzetről. Puerto Rico az USA társult állama.

Rossello dicsérte a szövetségi kormány és a katasztrófaelhárítási hivatal segítségét. Szavaira az amerikai elnök azzal válaszolt, hogy a kormányzó "nem használta ki politikai célokra a katasztrófahelyzetet". Trump ezzel a főváros, San Juan polgármesterére, Carmen Yulín Cruzra utalt, aki többször bírálta mind a kormányt, mind személyesen Donald Trumpot, mert szerinte a segítség lassan érkezett és nem volt elégséges.

A kormányzó tájékoztatása után az elnök a sziget 74 milliárd dolláros költségvetési deficitjéről beszélt,  és megjegyezte, hogy Puerto Rico "a kelleténél kicsit nagyobb summát vett ki a költségvetésünkből, mert nagyon sok pénzt költöttünk a szigetre".

Az elnök jelezte, minden haláleset szörnyű, de a helyzet nem olyan súlyos, mint a 2005-ben pusztító „valódi katasztrófát” okozó Katrina hurrikán utáni volt Louisiana államban.

Louisianában a viharnak 1800 halálos áldozata volt, Puerto Ricóban 34 halottról tudni, közülük 19 ember életét követelte közvetlenül a vihar (Trump beszédekor még csak 16 volt a halálos áldozatok száma).

Az akkor négyes erősségű Maria hurrikán szeptember 20-án csapott le Puerto Ricóra, legkevesebb 13 halálos áldozatot követelt. Az erős szél, a heves esők és az áradások csaknem teljesen tönkretették a sziget áramszolgáltatását és a telekommunikációs hálózatát is.

A sziget északnyugati részéből, ahol gátszakadás fenyegette több tízezer ember életét,  erőltetett ütemben kellett kitelepíteni a lakosságot.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.