Túlélni Putyint – Miért nem adják fel az orosz újságírók?

  • narancs.hu
  • 2019. március 27.

Külpol

Romkocsmák félhomályában merengő diplomásokból Oroszországban is van elég – többek között ők írják a legjobb tényfeltáró cikkeket a Putyin-rezsim visszásságairól.

A múlt év egyik legnagyobb diplomáciai botrányát kétségkívül Szergej Szkripal és lányának a megmérgezése váltotta ki. Két ájult embert találtak egy padon a járókelők egy angol kisvárosban, s mint kiderült, egy novicsok nevű szovjet fejlesztésű idegméreg került a szervezetükbe – életük csak egy hajszálon múlott.

Mivel Szkripal korábban az Egyesült Királyságnak kémkedett Oroszországban, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz titkosszolgálat áll a háttérben. A Nyugat szankciókkal sújtotta Oroszországot, számos ország orosz diplomatákat utasított ki.

Nem hagyják magukat

De hogy kik követték el a bűncselekményt, azt az orosz sajtóból tudjuk. Az orosz The Insider című oknyomozó oldal a brit Bellingcat nevű portállal közösen hozta nyilvánosságra az első mérgező személyazonosságát. De fontos részleteket ásott elő a Novaja Gazeta című napilap, a nemrég gyanús tulajdonoscserén áteső szentpétervári Fontanka hírportál, valamint két napilap is, az RBC és a Kommerszant – annak ellenére, hogy utóbbiakat már sokan a rendszer által bedarált, korlátozottan szabad sajtóterméknek tartják.

Szkripal merénylői - az orosz hírszerzés tisztjei

Szkripal merénylői - az orosz hírszerzés tisztjei

 

 

Mindezt ráadásul egy olyan környezetben tették, ami a legkevésbé se kedvez a rendszerkritikus újságíróknak. Az Eho Moszkvi rádió főszerkesztő-helyettesét az irodájában szúrták nyakon (szerencsére túlélte), a Novaja Gazeta újságírói levágott birkafejet és temetési csokrot kaptak egy befolyásos olvasójuktól – és ők még a szerencsésebbek.

A rendszerváltás óta számos újságírót gyilkoltak meg: tavaly például a jekatyerinburgi Novij Gyeny oknyomozó újságírója zuhant le gyanús körülmények között a saját teraszáról – ő a Wagner nevű orosz magánhadsereg ügyeit kutatta. Egy háromtagú dokumentumfilmes csapatot pedig – akiket szintén a Wagner zsoldosai érdekeltek – a Közép-afrikai Köztársaságban gyilkoltak meg a múlt év végén.

Vannak viszont, akiket nem érdekelnek a fenyegetések: az orosz oknyomozó újságírás mamutja, a Novaja Gazeta évtizedek óta a legkérlelhetetlenebb műhelynek számít az országban. A régi motorosok mellé viszont felsorakoztak a rettenthetetlen ifjak is: a The Insider főképp az orosz katonai hírszerzés, azaz a GRU tevékenységét vette célba.

A teljes cikk a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható. Helyszíni riportunk második részében többek között azt is megnézzük, milyen paktumokat kell kötniük a nagyobb lapoknak, ha nem szeretnének teljesen lemondani a minőségi újságírásról, és hogyan szedik össze a működésükhöz szükséges pénzt az ország félelmet nem ismerő oknyomozói.

A Pálinkás-interjút tartalmazó Magyar Narancs csütörtöktől kapható az újságárusoknál, de előfizethet rá itt is.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.