Új-Zéland belépőt szed az országba érkező turistáktól

  • narancs.hu
  • 2019. május 16.

Külpol

Október után már nem lehet csak úgy turistáskodni a szigeteken.

Belépődíjat szed a jövőben Új-Zéland a turistáktól: októbertől 35 új-zélandi dollárt (6660 forintot) kell fizetnie az országba érkezőknek - közölte csütörtökön a környezetvédelemért és turizmusért felelős minisztérium.

Ezáltal évente mintegy 80 millió új-zélandi dollárral (15,2 milliárd forint) gyarapodhat az államkassza. A bevételt a természet és a nemzeti örökség védelmére fordítják.

"Új-Zéland természeti és kulturális öröksége idegenforgalmunk és nemzeti identitásunk középpontjában áll. Olyan fenntartható turizmust kell megteremtenünk, amely védi és becsben tartja örökségünket a jövő nemzedékei számára" - közölte a tárca illetékese.

A csendes-óceáni szigetállamban mindössze 4,9 millióan élnek, ugyanakkor az elmúlt évben 3,8 millió külföldi turista érkezett az országba. Becslések szerint legkésőbb 2025-re a látogatók éves száma eléri az ötmilliót.  A döntést az is motiválta, hogy az utóbbi időben egyre több panasz érkezett arra, hogy az ország infrastruktúrája nincs berendezkedve ilyen sok látogatóra.

Új-Zéland kiakadt, elege lett abból, hogy folyton lefelejtik a világtérképekről

Ezért most kampányt indít az ország. Megelégelve, hogy gyakran „megfeledkeznek" róla, Új-Zéland kampányt indított annak érdekében, hogy ezentúl az összes világtérképre felkerüljön. Az egyebek között lélegzetelállító tájairól, a Mount Everestet elsőként meghódító Edmund Hillaryről és A Gyűrűk Ura-filmekből ismert csendes-óceáni szigetország miniszterelnöke, Jacinda Ardern és az új-zélandi komikus, Rhys Darby egy tréfás videóval járultak hozzá az új-zélandi turisztikai hivatal (Tourism New Zealand) #getNZonthemap elnevezésű kampányához.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.