Újabb eljárást indít az Unió Magyarországgal szemben

  • narancs.hu
  • 2022. május 19.

Külpol

Figyelmeztető levél ment Észtországnak, Máltának és Hollandiának is, a csalás elleni küzdelemről szóló jogszabályok miatt.

Még egy lépéssel messzebb kerül Magyarország az uniós forrásoktól, mert az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indított – tudósít a HVG EUrologus rovata. 

Az Európai Bizottság régóta állítja, hogy Magyarországon magas a korrupciós kockázat, és ezért megvan a veszélye annak, hogy a közösségi pénzeket nem szabályosan használják föl. A bizottság most újabb kockázatot vett észre más államok rendszerei mellett a magyar jogrendben, és emiatt is kötelezettségszegési eljárást indított.

A bizottság felszólító levelet küld Észtországnak, Magyarországnak, Máltának és Hollandiának, mert nem sikerült átültetni a jogrendjükbe megfelelően a csalás elleni küzdelemről szóló uniós szabályokat. Ezek a szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgálják, például azzal, hogy összhangba hozzák a csalással és az Unió pénzügyi érdekeit sértő más bűncselekményekkel kapcsolatos fogalommeghatározásokat, szankciókat, joghatósági szabályokat és elévülési időket.

 A felszólító levélre két hónapon belül kellene válaszolni. Az EUrologus emlékeztet, hogy négy további ügyben is eljárás indult, és a már megindított kötelezettségszegési eljárás is folytatódott. 

A Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-vel közölte, hogy megérkezett a levél, amelyet „az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek meg nem felelő nemzeti szabályozás miatt” kapott Észtország, Hollandia, Magyarország és Málta.

A Miniszterelnökség szerint a bizottság által felvetett kérdések jogtechnikai jellegűek, a Btk. egyes fogalmainak értelmezésére irányulnak: „e technikai kérdések nem részei Magyarország és a bizottság közötti helyreállítási alapról szóló tárgyalásoknak, nincsenek elvi különbségek a bizottság és a magyar kormány véleménye között, és az értelmezési kérdések szakértői szinten rendezhetők”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.