Még egy lépéssel messzebb kerül Magyarország az uniós forrásoktól, mert az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indított – tudósít a HVG EUrologus rovata.
Az Európai Bizottság régóta állítja, hogy Magyarországon magas a korrupciós kockázat, és ezért megvan a veszélye annak, hogy a közösségi pénzeket nem szabályosan használják föl. A bizottság most újabb kockázatot vett észre más államok rendszerei mellett a magyar jogrendben, és emiatt is kötelezettségszegési eljárást indított.
A bizottság felszólító levelet küld Észtországnak, Magyarországnak, Máltának és Hollandiának, mert nem sikerült átültetni a jogrendjükbe megfelelően a csalás elleni küzdelemről szóló uniós szabályokat. Ezek a szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgálják, például azzal, hogy összhangba hozzák a csalással és az Unió pénzügyi érdekeit sértő más bűncselekményekkel kapcsolatos fogalommeghatározásokat, szankciókat, joghatósági szabályokat és elévülési időket.
A felszólító levélre két hónapon belül kellene válaszolni. Az EUrologus emlékeztet, hogy négy további ügyben is eljárás indult, és a már megindított kötelezettségszegési eljárás is folytatódott.
A Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-vel közölte, hogy megérkezett a levél, amelyet „az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek meg nem felelő nemzeti szabályozás miatt” kapott Észtország, Hollandia, Magyarország és Málta.
A Miniszterelnökség szerint a bizottság által felvetett kérdések jogtechnikai jellegűek, a Btk. egyes fogalmainak értelmezésére irányulnak: „e technikai kérdések nem részei Magyarország és a bizottság közötti helyreállítási alapról szóló tárgyalásoknak, nincsenek elvi különbségek a bizottság és a magyar kormány véleménye között, és az értelmezési kérdések szakértői szinten rendezhetők”.
