Újabb szankciókkal sújtotta az amerikai pénzügyminisztérium Oroszországot

Az amerikaiak nem vehetnek részt olyan tranzakciókban, melyekben az orosz központi bank, az oroszországi központi vagyonalap vagy az orosz pénzügyminisztérium is részt vesz. 

Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot, miután megtiltották az amerikaiaknak, hogy részt vegyenek olyan pénzügyi tranzakciókban, amelyekben az orosz központi bank, az oroszországi központi vagyonalap vagy az orosz pénzügyminisztérium is részt vesz – számolt be hétfőn az amerikai sajtó.

Szakértők szerint az újabb, szigorú pénzügyi szankciók nehéz helyzetbe sodorhatják a már „szabadesésben” lévő orosz gazdaságot, ugyanis gyakorlatilag elvágják az orosz jegybankot az amerikai dollártól, és súlyosan korlátozzák Vlagyimir Putyin orosz elnök lehetőségeit arra, hogy mérsékelje a korábbi szankciók okozta károkat.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók révén az amerikai dollárral rendelkező külföldi pénzügyi cégeknek is megtiltják, hogy dollárt küldjenek az orosz központi banknak, a pénzügyminisztériumnak és a vagyonalapnak. A szankciók – mint írják – kivételt tesznek „bizonyos, energiával kapcsolatos kifizetések" esetében, hogy megakadályozzák az olaj- és földgázárak megugrását.

Az amerikai kormány egyik neve elhallgatását kérő tisztviselője hétfőn azt mondta, az új szankciók még mélyebbre taszítják az orosz gazdaságot, és ennek Putyin ukrajnai háborúja a kiváltó oka.

„A mi stratégiánk leegyszerűsítve az, hogy biztosítsuk, hogy az orosz gazdaság visszafelé haladjon mindaddig, amíg Putyin elnök úgy dönt, hogy folytatja az ukrán inváziót”

– fogalmazott a tisztviselő.

Szakértők szerint az orosz devizatartalékok befagyasztása megakadályozza, hogy Moszkva megszabaduljon külföldi devizájától annak érdekében, hogy megállítsa a rubel zuhanását. A rubel árfolyama hétfőn több mint 30 százalékot esett a dollárral szemben, és az orosz jegybankot az alapkamat emelésére kényszerítette. Amerikai tisztségviselők szerint a sorozatos gazdasági szankciók valószínűleg megnövelik az orosz inflációt, csökkentik a vásárlóerőt és visszaszorítják a befektetéseket.

Orosz jegybankelnök: a szankciók korlátozták az arany- és devizatartalékok felhasználását

Az Oroszországgal szembeni újabb külföldi szankciók korlátozták az arany- és devizatartalékok jegybanki felhaszenálásának lehetőségét. A pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében sokféle eszköz alkalmazását kell bevetnie a jegybanknak  - közölte a szervezet elnök. Elvira Nabiullina erről azután beszélt hétfő délután, hogy a központi bank délelőtt még a szakértőket is meglepő mértékű kamatemelést hajtott végre, 9,50 százalékról 20 százalékra.

A jegybank elnöke azt mondta, hogy az orosz gazdaság körülményei drámaian megváltoztak, az újabb külföldi szankciók a rubel árfolyamának jelentős változásához vezettek, korlátozták az arany és devizatartalék felhasználásának a lehetőségét. „Ez megköveteli, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében sokféle eszközt alkalmazzunk”. Elvira Nabiullina azt mondta, hogy az arany- és devizatartalék dollárban és euróban történő felhasználására vonatkozó korlátozások miatt a jegybank hétfőn nem avatkozott be a piacon. A jegybank csütörtökön 1 milliárd dollár értékben, pénteken pedig „kisebb mennyiségben” hajtott végre intervenciót.

Elvira Nabiullina elmondta továbbá, hogy a jegybank lépéseket tesz a külföldiek tőkekivitelének korlátozása érdekében „Folyamatosan figyelemmel kísérjük a tőzsdei kereskedést, és szükség esetén intézkedéseket teszünk. Különösen a külföldiek értékpapír-értékesítésére vonatkozóan már be is vezettek korlátozásokat” – mondta.

A kormány hétfőn döntést hozott arról, hogy az orosz cégeknek kötelezően értékesíteniük kell exportból származó devizabevételelük 80 százalékát. „Ez az intézkedés egységes devizaellátást biztosít a hazai devizapiacon az importőrök és a polgárok szükségletének a kielégítésére” – mondta Nabiullina. A VTB Capital elemzői szerint a fő orosz exportcikkeket alapul véve idén az áruk eladásából származó bevétele körülbelül 600 milliárd dollár, a szolgáltatások terén 50 milliárd dollár lesz. Feltételezve, hogy az év hátralevő, mind a tíz hónapjában fennmarad a 80 százalékos kötelező exportbevétel-felajánlás, akkor az állam több mint 400 milliárd dollárnyi bevételhez jut.