Ukrajna csatlakozása mellett kötelezte el magát a NATO, Orbán is aláírta

  • narancs.hu
  • 2024. július 11.

Külpol

A NATO-csúcs záródokumentuma Oroszországot tartja a legfőbb biztonsági fenyegetésnek, Ukrajna leendő csatlakozását pedig visszafordíthatatlannak nevezi. 

A washingtoni NATO-csúcs zárásaként a szövetség tagjai egy olyan dokumentumot fogadtak el, amelyben elkötelezték magukat Ukrajna jövőbeli tagsága mellett – írja a BBC

Bár konkrét határidőkről nem született megállapodás, a záródokumentumban a NATO 32 tagja az Ukrajna háborús erőfeszítései melletti megingathatatlan támogatását fejezte ki.

Emellett további lépéseket tesznek az ukrán haderő integrációjáért, hogy ezzel is előkészítsék a későbbi csatlakozást, és egy Ukrajnának szánt jövő évi 40 milliárd eurós segítségről is döntöttek, amelynek keretében F-16-os vadászrepülőket és légvédelmi támogatást juttatnának az országnak. 

A dokumentum megállapította, hogy Ukrajna konkrét előrelépést tett a csatlakozáshoz szükséges demokratikus, gazdasági és biztonsági reformok terén az elmúlt hónapokban, de formális tagságot csak akkor kaphatna, ha teljesülnek a feltételek. A dokumentum azonban úgy fogalmaz, hogy folytatják Ukrajna támogatását "ezen a visszafordíthatatlan úton a teljes euroatlanti integrációhoz, beleértve a NATO-tagságot". 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte, "Ukrajna támogatása nem jótékonykodás – ez a saját biztonsági érdekünk". 

A BBC azt írja, a zárónyilatkozatot, amelyben azt is kimondták, hogy még mindig Oroszország a legjelentősebb és közvetlen fenyegetés a biztonságra, minden tag elfogadta, vagyis az Ukrajna NATO-tagságát elvileg ellenző Orbán Viktor is, annak ellenére, hogy nincs egy hete, hogy váratlanul Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz utazott Moszkvába tárgyalni

A NATO-csúcs záródokumentuma Kínát is elítélte, amelyet azzal vádolt, hogy "döntő előmozdítója Oroszország Ukrajna elleni háborújának. Orbán a hét elején egyébként Pekingben is járt

(Borítóképünkön: Orbán Viktor és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a szövetség rendkívüli csúcstalálkozóján 2022. február 25-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.