Külpol

A hidegháború végén született legenda szerint a szovjet rendszer összeomlását a faxgép okozta. Azaz a kommunikáció szabadsága adta meg a kegyelemdöfést annak a diktatúrának, melynek végzetéről még 1989-ben is csak álmodozott az emberiség.

Bár a legtöbb szakértő megkérdőjelezi a szinte havi rendszerességgel bejelentett teheráni katonai fejlesztések komolyságát, az iráni kérdés valódi konfliktussal fenyeget. A napokban érkezik az első orosz fűtőanyag-szállítmány a dél-iráni Búsehr atomerőművébe.

Amennyiben hinni lehet a pakisztáni kormány közlésének, miszerint már húszmillió embernek kellett elmenekülnie otthonából az özönvíz méretű árvíz miatt, valóban igaz, hogy ez a természeti csapás több embert érint, mint az évtized legsúlyosabb katasztrófái, a 2005-ös indiai-óceáni cunami, valamint a 2005-ös kasmíri és a 2009-es haiti földrengés együttvéve. Ezek persze sokkal több halálos áldozatot követeltek: Pakisztánban eddig mintegy 1600 ember halt meg az árvíz által olykor teljesen megsemmisített településeken. A helyzet azonban egyelőre csak romlik: kezdődő kolerajárványról, hasmenésben szenvedők tízezreiről, sőt már éhen halt gyerekekről is szólnak a hírek. A napról napra változó ENSZ-, illetve kormányadatok a sürgősen élelemre szorulók millióiról szólnak, akiknek egy része szárazföldön megközelíthetetlen, miután a víz hidak tucatjait sodorta el. A segélyek helyszínre juttatása a gyors nemzetközi adakozás ellenére is nehézkesen halad, előfordul, hogy a szükséget szenvedők megtámadják és kifosztják a szállítmányokat.

Amennyiben hinni lehet a pakisztáni kormány közlésének, miszerint már húszmillió embernek kellett elmenekülnie otthonából az özönvíz méretű árvíz miatt, valóban igaz, hogy ez a természeti csapás több embert érint, mint az évtized legsúlyosabb katasztrófái, a 2005-ös indiai-óceáni cunami, valamint a 2005-ös kasmíri és a 2009-es haiti földrengés együttvéve. Ezek persze sokkal több halálos áldozatot követeltek: Pakisztánban eddig mintegy 1600 ember halt meg az árvíz által olykor teljesen megsemmisített településeken. A helyzet azonban egyelőre csak romlik: kezdődő kolerajárványról, hasmenésben szenvedők tízezreiről, sőt már éhen halt gyerekekről is szólnak a hírek. A napról napra változó ENSZ-, illetve kormányadatok a sürgősen élelemre szorulók millióiról szólnak, akiknek egy része szárazföldön megközelíthetetlen, miután a víz hidak tucatjait sodorta el. A segélyek helyszínre juttatása a gyors nemzetközi adakozás ellenére is nehézkesen halad, előfordul, hogy a szükséget szenvedők megtámadják és kifosztják a szállítmányokat.

Szerbiában általános elkeseredést váltott ki az ENSZ Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleménye, mely szerint Kosovo 2008-ban kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal. Az elhangzottak után a szerbiai képviselőház az össznemzeti egységet demonstrálva azonnal határozati javaslatot fogadott el, amelyet - miután rendkívüli ülésén a kormány is jóváhagyta - előreláthatólag szeptemberben az ENSZ-közgyűlés elé terjeszt. A rendelkezés közzétételének napján, sőt órájában az ország összes ortodox templomában megkondultak a harangok, a pópák imadélutánra invitáltak, hogy a szerb igazságért fohászkodjanak.

Július végén Venezuela megszakította diplomáciai kapcsolatait a szomszédos Kolumbiával, Hugo Chávez pedig már háborús veszélyről beszél, amerikai katonai törekvéseket sejtetve az esetleges konfliktus hátterében.

Tizenkilenc halottja van az idei, amúgy az Európa Kulturális Fővárosa RUHR.2010 rendezvénysorozat keretében tartott Love Parade-nek. A sebesültek száma lapzártánkig 511, és még egy fő van életveszélyben. Európa huszonegy éve, a kilencvenhat áldozatot követelő sheffieldi stadionkatasztrófa óta nem látott hasonlót.

Miután az ugandai fővárosban a vébédöntő idején több mint hetven, étteremben vagy rögbiklubban meccset néző ember halt meg párhuzamos bombamerényletekben, a gyanú rögtön a szomáliai Harcoló Ifjak Mozgalmára, a röviden csak al-Sebabként emlegetett szervezetre terelődött.

Július elején Bejrútban elhunyt az egyik legbefolyásosabb síita vallási vezető, Muhammad Huszajn Fadlallah nagyajatollah. A New York Times mint a radikális iszlamista csoportok - köztük a Hezbollah - alapító szellemi atyját, az Egyesült Államok egykori közellenségét búcsúztatja, a közel-keleti sajtó a síita mainstream gondolkodástól fokozatosan függetlenedő, már-már liberális vallási gondolkodóként emlékezik meg róla.

Bár a focicsapat penetráns világbajnoki szereplése az Élysée-palotáig felcsapó országos vihart kavart, ez mégis kismiska csupán az alant részletezett valódi párizsi égiháborúhoz képest. Dobsi Viktória (Párizs)

Rájár a rúd Angela Merkelre. Sorra érik a támadások a Görögországnak nyújtott segély és a Németországra kirótt megszorító csomag miatt. Mindeközben Franciaországgal is összerúgta a port, ráadásul Horst Köhler államfő azonnali hatályú lemondása után a jelöltjét, Christian Wulffot csak a harmadik körben sikerült elnökké választani. A berlini Freie Universität és a New York-i Rochester University vendégoktatóját a német politika aktuális kérdéseiről faggattuk.

Az előző német államfő, Horst Köhler lemondása mindenkit váratlanul ért. Az immár második, egyben utolsó hivatali idejét töltő elnök népszerűsége töretlen volt még akkor is, ha egyes bírálói kevesellték a részéről azokat az elmélyülten kidolgozott beszédekben megnyilvánuló karakteres politikai, sőt erkölcsi állásfoglalásokat, amelyekkel az elődeinek általában sikerült felülemelkedniük a napi pártpolitikai választóvonalakon.

A legutóbbi EU-csúcsot megelőző spanyol agónia híre ismét képes volt gyengíteni az eurót, annak ellenére, hogy José Luis Rodríguez Zapatero kormányfő azonnal cáfolta a híreket, melyek szerint a spanyol gazdaságot csak az USA, az IMF és az EU által felajánlott 250 milliárdos segélycsomag mentheti meg. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója madridi látogatásán kijelentette: az IMF továbbra is "vakon" bízik a spanyol gazdaságban.

A három hete tartott választásokon az ország történetében először elszakadáspárti flamand párt kapta a legtöbb szavazatot (28 százalék). Az Új Flamand Szövetség (NV-A) végcélját fokozatosan, Flandria és Vallónia autonómiájának erősítésével, az Európai Unió kontextusában kívánja elérni. Az Antwerpeni Egyetem politológusával a várható fejleményekről beszélgettünk.