Külpol

Hatodik hete, valójában azonban immár ötödik éve tart a thaiföldi válság, amelynek a mostani csúcspontján, április 10-én 25 halottja volt a bangkoki utcai összecsapásoknak - katonák és civilek vegyesen. A továbbra is százezres nagyságrendben tüntető, több közlekedési csomópontot elfoglalva tartó vörösingesek új választásokat követelnek, a kormány türelmet kér a bonyolult helyzet megfontolt rendezéséhez, a hadseregen belül a megosztottság veszélyes jelei mutatkoznak, a palota hallgat. A kormánypárti sárgaingesek pedig szintén tömegtüntetésekkel fenyegetőznek arra az esetre, ha a hatóságok nem vetnek véget napokon belül a másik oldal megmozdulásainak.

A fekete dobozok tartalma lapzártánkkor még nem ismeretes a nyilvánosság előtt, és a baleset lefolyásáról csak az orosz légiirányítás meg a kevés szemtanú beszámolóira hagyatkozhatunk. A tragédia okainak vizsgálata, közösségi feldolgozásának mikéntje, politikai következményei megváltoztathatják a lengyel politikát. Kilencvenhatan vesztették életüket.

Épp öt éve annak, hogy a múlt heti eseményekre kísértetiesen emlékeztető körülmények között megbukott és menekülésre kényszerült az előző kirgiz elnök, Aszkar Akajev. Akkor, 2005. március végén a soros parlamenti választások elcsalása volt az a szikra, ami az ország déli részén elindította az elégedetlenség hullámát.

Három helyett öt napon át választanak Afrika - egyelőre - legnagyobb országában, hogy ellensúlyozzák a kezdeti szervezési, logisztikai problémák okozta nehézségeket. A részvételtől részben visszalépett ellenzéki pártok már eleve szabálytalanságokról beszéltek, és el-Besir elnök borítékolható győzelme aligha hoz demokratikus változásokat - miközben az ország a kettészakadás előtt áll.

A Harvard francia születésű professzora a gazdasági növekedés titkát kutatja, ami innováció nélkül bajosan képzelhető el. De mi az innováció titka? Mit kell érte tenniük a vállalatoknak, és mit az államnak? Erről faggattuk pár hete Budapesten, amikor átvette a Rajk László Szakkollégium Neumann János-díját.

A Manchester United-AC Milan Bajnokok Ligája-visszavágó lefújása után David Beckham, a világ legismertebb futballistája a pálya közepén elköszönt mind a 74 595, őt felállva ünneplő szurkolótól, majd a játékoskijáró felé haladva felkapott egy zöld-sárga sálat, és avval a nyakában hagyta el az Old Trafford szent gyepét. Miért a sál, és miért zöld-sárga?

John Yoo jogászprofesszort a Bush-kormányzat egyik szürke eminenciásaként tartja számon és gyűlöli az amerikai baloldali közvélemény. A terror elleni háború során elkövetett állítólagos elnöki jog- és alkotmánysértések közül alig van olyan, amit ne varrnának a nyakába. A minap a Virginiai Egyetemen nézett szembe bírálóival. Amerikai levelezőnk részt vett az eseményen.

Március 14-én, vasárnap a tévé egy szavazókör előtti plakát előtt kérdezte meg a járókelőket, sejtik-e, mikor lesz a helyhatósági választás első fordulója. A válaszolók majd felének fogalma sem volt róla, hogy aznap országos szavazás folyik, illetve tökéletes érdektelenségükről biztosították az újságírókat. Néhányan rosszul tippeltek.

A hét végén a szlovéniai Brdo üdülőhelyen a nyugat-balkáni országok vezetői újfent megpróbálják meggyőzni magukat, egymást és az unió főembereit, hogy e szabadságszerető kis nemzetek igenis ide, és nem oda, sőt amoda tartoznak. Mekkora távolságot kell ehhez leküzdeniük, és mennyi idő alatt érhetnek célba?

Bár a március 7-én tartott parlamenti választásról tudósító világsajtó elsősorban az erőszak képeit mutatta, romba dőlt házakat Bagdadban, temetési menetet Nedzsefben, szigorúan figyelő iraki harckocsizókat, e megközelítés csalóka. A félszáz áldozat érdemben már nem hátráltathatja Irak konszolidációját.

Nigériában évről évre ezrek halnak meg a törzsi és vallási ellentétekben gyökeredző véres összecsapásokban. Március elején három falura csaptak le a feltehetően bosszúvágytól hajtott támadók, és több száz embert - főleg nőket és gyerekeket - mészároltak le. Mi táplálja ezt a nem szűnő gyűlöletet?

A múlt hét elején több tucat katonatisztet vettek őrizetbe Törökországban, és pár nappal később egy részük ellen már vádat is emeltek. Eszerint 2002-2003-ban, a jelenleg is kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja hatalomra jutását követően részt vettek egy államcsíny terveinek a kidolgozásában.

Az elmúlt hónapok jemeni zavargásai újból rámutatnak a Közel-Kelet egyik súlyos belső problémájára, a szunnita-síita megosztottságra. Az iszlám két irányzatának 1400 éves konfliktusa feloldhatatlan ellentéten nyugszik. A mára ideológiai szembenállássá keményedett ellentét alapja politikai: a vallásilag legitim politikai hatalom eltérő magyarázásán nyugszik.

Niger Köztársaság elnöki hivatalának honlapját a katonai akció után egy héttel még nem frissítették. A bal felső sarokból változatlanul Mamadou Tandja bölcs derűt sugárzó, diszkréten szolid méretű fényképe tekint ránk, a vezető hír pedig egy héttel korábbról származik. Általános állatoltásról, női tenyésztőcsoportoknak ingyen juttatott tehenekről és kecskékről esik benne szó: fontos dolgok ezek a világ talán legszegényebb, rendszeresen éhínségtől sújtott országában. Ez a "leg" tavaly igencsak csípte a nagyrészt sivatagi, dél-szaharai ország vezetőinek a szemét: az ENSZ az életminőség rangsorában az utolsó helyre sorolta az egy és negyedmillió négyzetkilométeren legfeljebb 15 millió lakost számláló Nigert (igaz, Haiti és Szomália értékelhető adatok híján nem is szerepelt). Ezt a helyi statisztikai hivatal dühödten elutasította, mondván, hogy a legutóbbi időben igenis érzékelhető javulás történt az egészségügy és az oktatás területén, szó sincs tehát például 70 százalék körüli írástudatlansági arányról.