Külpol

Másfél hónappal a vitatott elnökválasztás után csillapodni látszik a forradalmi lelkesültség a teheráni utcákon, ám a politikai vihar továbbra sem ült el. A társadalmi megosztottság mellett a forradalmi eliten belül is kiéleződtek a frakcióharcok, s ez komoly válságba sodorhatja az iszlám köztársaság 30 éves rendszerét.

Egyre élesebb etnikai konfliktusok bontakoznak ki Erdélyben. Bár eddig a magyar sajtó a romániai magyar intézményvezetők leváltását kísérte figyelemmel, úgy tűnik, hogy igazán hátrányos helyzetbe mégsem az erdélyi magyarok kerültek az elmúlt hetekben, hanem a székelyföldi romák.

A felszínt tekintve június végén kezdődött a konfliktus, amikor tömegverekedés tört ki egy dél-kínai játékgyárban kínai és ujgur munkások között. Több mint százan megsebesültek, két ujgur meghalt. Előzőleg híre terjedt ugyanis, hogy a májusban verbuvált fiatal ujgur munkások közül hatan megerőszakoltak két kínai lányt. Ez - mint kiderült - álhír volt, a terjesztőjét őrizetbe vették.

Szabad, szuverén és független - így jellemzi magát Honduras bohókásan színes állami címerének körfeliratában. Még pár hete is kevesen hitték volna a Magyarországnál alig nagyobb közép-amerikai köztársaságban, hogy a példátlanul egységes külső nyomás következtében mindez megkérdőjeleződhet. Márpedig ez történt: egyszer csak az egész kontinenssel szembekerült az ország, ahol a nagyrészt mesztic lakosság fele a szegénységi küszöb közelében tengődik, miközben virágzik a korrupció és az átmenő kábítószer-kereskedelem, a fiatalok pedig tömegesen próbálnak három határon és rengeteg életveszélyen át eljutni az ígéret földjére, az Egyesült Államokba.

"Sok államnak van maffiája, de csak nálunk van a maffiának saját állama" - vonatkoztatják magukra rezignáltan a bolgárok a Balkán-szerte ismételgetett közhelyet. És ha talán túloznak is, tény, hogy a szervezett bűnözés Bulgáriában már a konszolidáció időszakába lépett, olyannyira, hogy az Európai Uniót is cselekvésre késztette. A hét végi választásokon a szavazók mindenesetre megbüntették az állam kriminalizálásában fő vétkesnek gondolt Bolgár Szocialista Pártot.

Szanaá óvárosának egyik sikátorában ülünk. A müezzin éppen végez a délutáni imára hívással. Harminc fok van, rágcsáljuk a katlevelet, és kezdünk csúnyán beállni. Kétszáz kilométerre tőlünk északra az al-Káida éppen kivégez három külföldi humanitárius munkást.

Kisebbfajta földindulás ment végbe az erdélyi magyar politikában: eldőlt, hogy az RMDSZ indít államelnökjelöltet az őszi választáson, és nem is akárkit. Ha nem is a legújabb, de mégis a fiatalabb generációhoz tartozó Kelemen Hunor lesz a romániai magyarok jelöltje, aki összeméri az erejét az eddig kérlelhetetlennek és legyőzhetetlennek bizonyuló jobboldali Traian Basescuval és a kitartóan mögötte loholó szociáldemokrata Mircea Geoanaval. A jelölés több szempontból is izgalmas.

A múlt pénteki elnökválasztás óta tízezrek tüntetnek Teheránban és más iráni városokban: egyetemisták Molotov-koktéllal és kővel dobálják a rendfenntartó erőket, ezek könnygázzal és gumilövedékekkel kínálgatják a tiltakozókat. Az utóbbiak a minden jel szerint ellopott választást követelik vissza. Wagner Péter

A nagy gondolkodó a Goethe Intézet és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének meghívására érkezik Budapestre. Ma 16 órától az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, holnap 18 órakor az Európa Ponton hallgathatják szavait. Habermasszal készült friss interjúnk e heti számunkban, az öt évvel ezelőttit pedig itt olvashatják.

A chicagói egyetem közgazdasági tanszéke messze földön híres piacpárti, az állami beavatkozásra gyanakvással tekintő, laissez faire nézeteiről és hagyományairól. A Friedrich von Hayeket és Milton Friedmant is egykori tanárai közt tudó intézményt szokás a "neoliberalizmus" fellegváraként gyűlölni vagy bálványozni. Az egyetem nemrég hazánkban járt professzora ugyancsak szkeptikus az Obama-kormányzat gigantikus állami mentőcsomagjával kapcsolatban.

A minapi észak-koreai nukleáris kísérlettel végleg bizonyossá vált, amit amúgy már három éve sejt a világ: immár kilenctagú az atomhatalmak exkluzív klubja.

A külvilágtól szinte hermetikusan elzárt észak-koreai diktatúra nyugtalanító lépéseit, mint például a május végi atomrobbantást kalandos találgatások övezik. Akik arra tippeltek, hogy az új keletű phenjani kardcsörtetés hátterében a rezsim túlélése szempontjából döntő jelentőségű utódlási problémákat és konfliktusokat kell keresni, azok most igazolva érezhetik magukat, miután a hét elején hírszerzési forrásokra hivatkozó dél-koreai sajtójelentések azt közölték, hogy immár megvan a 67 éves, tavalyi szélütése óta csak nagy ritkán látható Kim Dzsong Il kijelölt utóda legkisebb fia, a huszonéves Kim Dzsong Un személyében. Ez pedig a kombinációk szerint úgy függne össze a kísérleti robbantással, hogy a beteg diktátor megrendült hatalmát kívánta megszilárdítani a hadsereg keményvonalas vezetői által szorgalmazott atomfegyverkezési erőfeszítések látványos támogatásával.

1979 óta, amikor először választották közvetlenül, az Európai Parlament kompetenciái fokozatosan nőttek (mára beleszólása van a törvényhozásba, ellenőrzi a végrehajtói hatalmat és az unió költségvetését). Ám eközben a polgárok választási hajlandósága egyre csökkent: huszonöt év alatt 63 százalékról 46-ra - úgy tűnik, idén sem javul a helyzet.