Székely-cigány konfliktusok - Vendégszereplés

  • Parászka Boróka
  • 2009. július 16.

Külpol

Egyre élesebb etnikai konfliktusok bontakoznak ki Erdélyben. Bár eddig a magyar sajtó a romániai magyar intézményvezetők leváltását kísérte figyelemmel, úgy tűnik, hogy igazán hátrányos helyzetbe mégsem az erdélyi magyarok kerültek az elmúlt hetekben, hanem a székelyföldi romák.
Egyre élesebb etnikai konfliktusok bontakoznak ki Erdélyben. Bár eddig a magyar sajtó a romániai magyar intézményvezetők leváltását kísérte figyelemmel, úgy tűnik, hogy igazán hátrányos helyzetbe mégsem az erdélyi magyarok kerültek az elmúlt hetekben, hanem a székelyföldi romák.

A zömében magyarok lakta Hargita megye kistelepülésein a konfliktusok túllépték az eddig szokott mértéket, a helyi érdekű összeszólalkozásokat. A Csíkszereda vonzáskörzetébe eső Csíkszentmártonban egy legelővita fajult el annyira, hogy a helybeli magyarok szervezetten rátámadtak a faluvégen lakó cigányokra: volt, akinek csak az ablakait törték be, volt, akinek lakhatatlanná vált a háza a fejszés-kaszás támadások után. Sokan menekültek el a faluból Csíkszereda városszéli negyedeibe, voltak, akik a közeli erdőkben húzták meg magukat. Aki maradt (mert sok gyerekkel nem tudott menekülni), az jobbára csak éjjel jár ki az utcára: a levegőben lincshangulat érződik. Azokat a cigányokat, akiknek nincs bejelentett lakhelyük Csíkszentmártonban, távozásra szólították fel, azokat az állattartókat pedig, akiknek nincs saját földjük, arra, hogy adják el az állataikat.

Pár nappal a csíkszentmártoni események után a szomszédos Csíkszentkirályon történt kísértetiesen hasonló eset. Egy kocsmai összeszólalkozás torkollott

késelésbe, majd gyújtogatásba

Több gazdasági épület is lángra kapott a romák lakta utcában, volt, akinek az égő istállóból menekülő lovát verték agyon a dühödt magyarok. A román diszkriminációellenes tanács államtitkára, Haller István úgy véli, nem elszigetelt jelenségekről van szó, hanem jól körülhatárolható trendről: a válság miatt a gazdaságilag fejletlen Székelyföldön az átlagosnál is nagyobb a szociális feszültség, a rendőrség és a megyei önkormányzat a romániai átlaghoz képest is tehetetlen. Nincs is nagyon stratégia arra, hogy lehetne kezelni e konfliktusokat (és a mögöttük húzódó rendezetlen birtokviszonyokat, a nem létező szociális gondoskodást és munkaerő-politikát, a székely vidékek elmaradottságát, szegénységét).

A román rendőrök félnek beavatkozni, mert attól tartanak, hogy magyarellenességgel vádolják őket. Csíkszentkirályon a tömeget az bőszítette fel, hogy a rendőrök szabadon engedték a kocsmai verekedés egyik roma érintettjét, mert a fogva tartásához nem volt elég jogalap. A felháborodás akkora volt, hogy több mint száz rendőrt kellett napokra a helyszínre vezényelni.

A román nyilvánosság érzékenyen reagál a magyar-cigány konfliktusra: bár a cigányellenesség különböző formái az egész országban megjelennek, a székelyföldi események szervezettségükben, jellegükben mások, mint ami az ország többi megyéjében tapasztalható. Haller szerint a székelyföldi magyar emberek figyelnek a magyarországi eseményekre: ezért váltak élesebbé, militánsabbá a konfliktusok. A legnagyobb romániai jogvédő szervezet, a Romani Chris a helyszínen vizsgálódik, több elemző attól tart, hogy a Magyar Gárda közvetlen kapcsolatban áll a székelyföldiekkel, ezért a román állambiztonság vizsgálatát kérik. A roma jogvédők bukaresti tiltakozó akciót helyeztek kilátásba, ha a székelyföldi erőszakhullám folytatódik. A megyei önkormányzatot azzal vádolják, hogy passzívan támogatja a cigányellenességet, és nem tesz eleget adminisztratív, szociális kötelezettségeinek. Az önkormányzat a kormányzati politikával és a rendőrség felkészületlenségével magyarázza, hogy kezelhetetlenné vált a helyzet. Megjelent a román sajtóban olyan vád is, hogy a Magyar Gárda akarja "megtisztítani" a magyarlakta területeket a cigányoktól: függetlenül attól, hogy Magyarországról vagy Romániáról van-e szó.

A gárda székelyföldi jelenlétéből eddig annyi volt látható, hogy a konfliktusgóchoz közeli Csíkszeredában tüntettek július elején Budaházy György szabadon bocsátásáért helyi szimpatizánsok. A magyar szélsőjobb azonban ennél több szót kér az idén nyáron Erdélyben. Hargita megyében rendezik minden évben az Erdélyi Magyar Ifjak nevű jobboldali szervezet találkozóját. Az idén a tábor díszvendége Vona Gábor, s várják Morvai Krisztinát is. A tábort a Hargita megyei önkormányzat is finanszírozza. Erre utalva nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter, az államelnöki hivatal kisebbségügyi tanácsosa, hogy Hargita megyében a szélsőjobb hangsúlyosan jelen van, a Székelyföldön pedig a cigányellenességre építi programját.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.