Ukrajna nemzeti ünnepre készül, és orosz „ajándéktól” tart

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. augusztus 21.

Külpol

Augusztus 23-án a nemzeti zászlót, 24-én az ország függetlenné válását ünneplik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint számítani kell arra, hogy a jövő héten Oroszország megkísérelhet valami „különösen kegyetlen cselekedetet elkövetni”.

Erről az államfő a hétvégén közzétett üzenetében beszélt. Emlékezetetett arra, hogy Ukrajnában augusztus 24-én ünneplik az ország függetlenné válásának évfordulóját, augusztus 23. pedig a nemzeti zászló napja. Ezenkívül a jövő héten tartják a Krími Platform elnevezésű kijevi kezdeményezés második csúcstalálkozóját is.

„Tisztában kell lennünk azzal, hogy ezen a héten Oroszország valami különösen csúnya, valami különösen kegyetlen dologgal próbálkozhat. Ilyen a mi ellenségünk, hiszen az elmúlt hat hónap alatt is, bármely más héten Oroszország mindig ugyanazt tette: csúnyát és kegyetlent” – idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Szavai szerint Oroszország célja az ukránok megalázása, képességeik és hőseik leértékelése, valamint a csüggedés, a félelemérzet kiterjesztése és konfliktusok gerjesztése az országban.

„Ezért fontos, hogy soha, egy percre se engedjünk ennek az ellenséges nyomásnak, ne húzzuk fel magunkat, ne mutassunk gyengeséget. Össze kell tartunk, segítenünk egymást. Helyreállítjuk, ami elpusztult, harcolunk minden emberünkért, és szurkolunk azoknak, akik most Ukrajnát képviselik” – mondta Zelenszkij,

név szerint említve Olekszandr Uszik profi bokszolót, aki a hétvégén egy szaúd-arábiai mérkőzésen legyőzte ellenfelét, Anthony Joshuát.

Szerhij Bratcsuk, a dél-ukrajnai Odessza megyei kormányzói hivatal szóvivője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy vasárnap hajnalban az orosz erők öt rakétát lőttek ki a régióra a Fekete-tengerről. Az ukrán légvédelem kettőt a levegőben megsemmisített, három Odessza környékén egy mezőgazdasági vállalat területén csapódott be, eltalálva egy gabonatárolót is. Személyi sérülés nem történt.

Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója vasárnap arról számolt be hogy a régióban előző nap négy kistérséget lőttek az oroszok, személyi sérülés ott sem történt.

Az ukrán vezérkar vasárnap reggeli harctéri helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy a kijevi katonai vezetés értesülései szerint Oroszország Fehéroroszországba helyezi át légvédelmi eszközeit. Harkiv térségét változatlanul lőtték az elmúlt napon is egyebek mellett rakéta-sorozatvetőkkel és repülőgépekkel, ugyancsak támadások érték Zaporizzsja megyét, a Donyec-medencében pedig folytatódnak a harcok Szlovjanszk, Kramatorszk, Donyeck, Avgyijivka és Bahmut irányában. Az orosz erők támadó műveleteket hajtottak végre a déli Mikolajiv megyében lévő Vaszilka település felé.

A vezérkar legfrissebb összesítése alapján eddig hozzávetőlegesen 45 200 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 234 orosz repülőgépet, 197 helikoptert, 15 hadihajót, 1912 harckocsit, 4224 páncélozott harcjárművet, 1028 tüzérségi és 141 légvédelmi rendszert, valamint 266 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán légierő déli parancsnoksága arról számolt be, hogy Herszon megye fölött lelőttek három orosz felderítő drónt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon közzétett közleményében rámutatott, hogy az eddigi adatok alapján az Ukrajnára mért húsz rakétacsapásból csak egy ért katonai létesítményt, a többi polgári infrastruktúrába csapódott.

„A teljes körű háború hat hónapja alatt a világ láthatta a Kreml kegyetlen arcát: több ezer halott ukrán, lerombolt otthonok, szüleiket elvesztett gyerekek. Az Oroszországi Föderációnak csak minden huszadik rakétatámadását hajtották végre katonai létesítmény ellen, a maradék 19 lakóépületeket, iskolákat, kórházakat, egyetemeket talált el, olyan létesítményeket, amelyeket az ukránok saját kezükkel építettek és alkottak, és amiből békés életük állt” – hangoztatta az SZBU. A biztonsági szolgálat leszögezte, hogy az orosz „terroristák egyetlen véres bűncselekménye” sem marad büntetlenül.

Az ukrán katonai hírszerzés közben arról számolt be, hogy a zaporizzsjai atomerőművet megszállva tartó oroszok határozatlan időre meghosszabbították a „hétvégét” az ukrán személyzet számára, ami az erőmű lekapcsolásának szándékára utalhat. Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat pénteken közölte, hogy olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint a zaporizzsjai nukleáris létesítmény működő energiablokkjait az oroszok a közeljövőben le fogják állítani, és az atomerőművet leválasztják az ukrán energiarendszer áramellátását biztosító vezetékekről.

Az ukrán hírszerzés szerint a Roszatom képviselői közül néhányat visszaküldtek az erőműbe. Ezenkívül a megszálló csapatok kontingense, valamint sok fegyver és lőszer maradt a létesítmény területén.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.