2035-ig évente 300 milliárd dollárt költenének a világ országai a klímafinanszírozásra. Szakértők szerint az ideális vállalás az évi 1000 milliárd dollár lett volna.
Megállapodás született az ENSZ bakui klímakonferenciáján a hétvégén. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap úgy foglalt állást, hogy az egyezmény a klímaegyüttműködés és finanszírozás új korszakát jelzi, a fejlődő országok képviselői viszont keveslik az eredményt – közölte az MTI.
A megállapodás központi célkitűzése 2035-ig évi 300 milliárd dollár klímafinanszírozás, ami háromszorosa a 15 évvel ezelőtt kitűzött 100 milliárd dolláros célnak, de elmarad a szakértők szerint szükséges évi több mint 1000 milliárd dollártól. További donorországokat is arra akarnak biztatni, hogy önkéntes alapon vegyenek részt a finanszírozásban.
Von der Leyen szerint a maratoni hosszúságú megbeszélések nyomán született megállapodás
befektetéseket ösztönöz majd a zöld átmenetbe, segít a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, és növeli az ellenállóképességet a klímaváltozás tükrében”.
„Az EU továbbra is vezető szerepet fog betölteni, a legsérülékenyebbekre összpontosítva támogatását” – tette hozzá bejegyzésében az X közösségi oldalon.
A kevésbé fejlett államok azonban kudarcnak tartják az eredményt. A legszegényebbek csoportja egy közös nyilatkozatban kevéssé ambiciózusnak minősítette a megállapodást. Nigéria képviselője viccnek és sértőnek nevezte a megszületett egyezséget, Bolívia képviselője pedig úgy fogalmazott, hogy a fejlődő országokat „magukra hagyják szenvedésükkel” a klímaválság közepette.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint a megállapodás fontos jelzés, amely a nehéz geopolitikai helyzet ellenére született meg. Kijelentette, hogy most a világ vezető gazdaságain a sor, hogy „egy félig-meddig megbízható életbiztosítást kössenek a legszegényebbek számára”.
„Ezt az EU önmagában nem tudja megtenni”
– hangsúlyozta a német diplomácia vezetője, Kínára és a tehetős Perzsa-öböl menti államokra is célozva, amelyek egyelőre vonakodnak ettől.
António Guterres ENSZ-főtitkár reményét fejezte ki, hogy a konferencián részt vevő mintegy 200 állam az ígéreteit „teljes körűen és határidőre” teljesíteni is fogja. „Az ígéreteknek gyorsan pénzzé kell válniuk!” – emelte ki.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök történelmi eredménynek nevezte a megállapodást. Kijelentette azt is: „Senki sem képes visszájára fordítani vagy lelassítani a megújuló erőforrások Egyesült Államokban és más országokban zajló forradalmát, még akkor sem, ha egyesek ezzel próbálkoznának”.
A 2015-ös párizsi tárgyalásokon elért megállapodás értelmében a gazdag országok kötelesek segíteni a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országokat.
A fejlődő országok korábbi összegzések szerint 1300 milliárd dollárt kérnek az aszályok és az árvizek elleni védekezésre, a tengerek emelkedéséhez és a szélsőséges hőséghez való alkalmazkodás elősegítésére, a szélsőséges időjárás okozta károk megtérítésére, valamint a tiszta energiára való átállásra.
Mindeközben a dán kormány több olyan döntést is hozott, amivel ösztönöznék a fenntarthatóbb gazdálkodást – írja a Telex a Fast Company cikke nyomán. Új adókat vetnek ki a tehenekre, segítenek a gazdáknak a kevesebb nitrogént tartalmazó trágya használatában, és visszaadják a természetnek a termőföldek 15 százalékát. Ez utóbbi döntéssel az ország 10 százaléka visszaállhat természetes állapotába. Az erre ítélt termőföldeken vagy fákat ültetnek, vagy hagyják, hogy tőzeges területek alakuljanak ki rajtuk.
Ebben az interjúnkban Rácz Lajos környezet- és klímatörténésszel beszélgettünk arról, hogyan birkózhatunk meg a régiónkban különösen drámai hatású klímaváltozás következményeivel:
