Interjú

„Minden más tekintetben kudarc”

Rácz Lajos környezet- és klímatörténész, a Szegedi Tudományegyetem professzora

Tudomány

A Kárpát-medence népessége korábban jól alkalmazkodott a változó éghajlathoz és természeti környezethez – kérdés, hogyan birkózunk meg a szűkebb régiónkban különösen drámai hatású jelenlegi klímaváltozás következményeivel, amelyeket tovább súlyosbít a természeti környezetbe való többrendbeli oktalan beavatkozásunk.

 

Magyar Narancs: Egyedi interdiszciplináris tudományterületekkel foglalkozik: klímatörténettel, illetve környezettörténettel. Mennyire új fejlemény a természet- és társadalomtudományi megközelítések e szintézise?

Rácz Lajos: Ennek akad egy személyes és egy tudománytörténeti vonatkozása is. Egy Csökmő nevű kelet-magyarországi, bihari faluban nőttem föl, tulajdonképpen elkaptam még valamit a tradicionális világból: a szüleim hat osztályt végzett parasztemberek voltak, és ha a mezőgazdasági munkák kerülnek szóba, akkor nekem nem kell lexikonokat és tankönyveket tanulmányozni. Másrészről tudni kell, hogy a magyar történettudomány mindmáig hozzávetőleg 70–75 százalékban politikatörténettel foglalkozik, ami iránt kevés vonzalmat éreztem. Földrajz–történelem szakot végeztem a szegedi egyetemen, a történelemhez van több tehetségem, de földrajzból voltak jobb tanáraim. Mind a két dolog érdekelt, és amikor kerestem ezt a határterületet a kettő között, akkor adta magát a történeti földrajz: a természeti környezet olyan sebességgel és olyan dinamikával tud változni, hogy az mindenképpen hatással van az emberi lehetőségekre. Az új szemlélet kialakításáért sokat tett a francia Annales-iskola, amelynek az eredményei hozzánk is beszivárogtak – ráadásul éppen 1983 és 1988 között végeztem az egyetemet, és akkorra már eljutott Magyarországra is az 1970-es években indult ökológiai gondolkodás és mozgalmak hatása. Ezt követően is, mondhatni, jó időben, jó helyen voltam: bekerültem a nyugati egyetemi-kutatói világba, ekkor jött a képbe a környezettörténet. Az ökológiai gondolkodás sem véletlenül Amerikában született meg, hiszen a természeti környezet kulcsfontosságú szerepet játszott az ország születésében is: ott alapították az első nemzeti parkot, a Yellowstone-t, még 1872-ben.

MN: Természeti környezetünk látszólag stabil, ezzel szemben igen változékony, amit éghajlatnak vagy klímának hívunk. Ezt sokan összekeverik az időjárással. Voltaképpen hogyan definiálná a klíma fogalmát?

RL: Definíció szerint a légkör állapotának átlagait és szélsőértékeit jelenti, 30 évre vonatkoztatva. Egyáltalán nem mindegy, hogy melyik 30 évet választjuk: amikor én egyetemista voltam, akkor úgy tanultam, hogy az ország éghajlatát az 1901–1960 közötti időszaknak az átlagai és a szélsőértékei határozzák meg. Amikor kutató lettem (1988-tól), gyorsan váltottak, és 1961–1990 volt a referencia-időszak határa. Jelenleg viszont már az 1991–2020 közötti időszak a sztenderd: ennek a három évtizednek az átlagértékei és a szélsőértékei jelentik a klímát, annak referenciaadatait és referencia-időszakát. Ennyi időre van szükség, hogy valamit tudjunk mondani a világunk állapotáról, a normális vagy a várható szélsőértékeiről. Részint tudományos tapasztalat, részint pedig statisztikai megállapítások nyomán jutottak erre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.