Karikó Katalin Nobel-díja

Már az első lépcsőn

Tudomány

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta megosztva a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat azon kulcsfontosságú biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.

Részben már egy ideje várt, részben mégis váratlan esemény Karikó Katalin Nobel-díja. Tavaly sokan, köztük a tudományos szféra jól értesült szereplői is biztosra vették, hogy az Egyesült Államokba szakadt magyar kutatónő lesz az egyik díjazott; az volt legfeljebb kérdés, hogy az orvosi-élettani vagy a kémiai Nobel-­díjat ítélik-e neki. Ám akkor nem ő lett a befutó. Ehhez képest idén ősszel, amikor talán kevesebbet emlegették a nevét, némi meglepetést is okozott, hogy a Nobel-bizottság éppen őt és kutatótársát jutalmazta.

A Nobel-díjak odaítélésekor számos szempontot vesznek figyelembe, köztük az elvégzett kutatásokat, az elméleti modellek újszerűségét, vagy akár a bennük lévő, nevezzük így, heurisztikus potenciált (vagyis azt, hogy újabb tudományos eredmények megszületését i­nspirálják a saját területükön vagy azon kívül). És nem utolsósorban fontos szempont a gyakorlati alkalmazás próbája. Nos, ez utóbbit Karikó és Weissman eredményei maximálisan kiállták, a kutatásaikon alapuló mRNS-vakcinatechnológia fényesen bevált. Az oltástagadó kisebbségen kívül a józan többség, de még inkább a szakemberek és tudóstársak úgy gondolják, hogy a Karikó és kutatótársai által kitalált, kifejlesztett molekuláris biológiai trükkökön alapuló innovatív vakcinák nélkül sokkal kevésbé lehetett volna mérsékelni a Covid-járvány pusztítását és lassítani a terjedését egészen addig, hogy az mára lekerült az aggódásra okot adó tényezők toplistájáról. A koronavírusok evolúciója jelentette veszélyeket mind­azon­által nem becsülnénk le: a járvány fázisai­nak dinamikája, a SARS-CoV-2 vírus variánsai­nak evolúciója és a védőoltások ezekben játszott szerepe további kutatások tárgya lesz – de ez most az ünneplés ideje.

Itthoni indulás

Karikó Katalin Szolnokon született 1955-ben, Kisújszálláson nőtt fel, édesapja hentes, édesanyja könyvelő volt. A biológiát Kisújszálláson, az Arany János utcai általános iskolában szerette meg. Középiskoláit is Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, majd 1973–1978 között a József Attila Tudományegyetem (JATE) biológia szakos hallgatója volt. 1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban volt az MTA doktori ösztöndíjasa, és 1983-ban szerezte meg a címet. 1975–1978 között népköztársasági ösztöndíjasként végezhette tanulmányait.

1978-ban a Belügyminisztérium külső elhárítással foglalkozó III/II. Csoportfőnöksége fenyegetéssel, valamint édesapja 1956-os múltjával zsarolva beszervezte ügynökhálózatába, amit Karikó is elismert, ugyanakkor azt is elmondta, hogy jelentéseket végül nem írt, s ezt a témával foglalkozó szakértők sem cáfolták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.