A jelenlegi bizonytalan világban Európának ismét el kell nyernie az európaiak bizalmát, mégpedig azáltal, hogy „foglalkozunk törekvéseikkel és aggodalmaikkal” – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Az uniós javaslattevő és végrehajtó testület elnöke a jövő évi európai parlamenti választások előtti utolsó éves beszédét mondta el az Európai Unió helyzetéről. Az MTI összefoglalója szerint a több mint egyórás felszólalásban Ursula von der Leyen egyebek között kifejtette: az EU eddigi legambiciózusabb projektje az európai zöld megállapodás, amelynek célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Ez a törekvés már az európai gazdaság központi eleméve vált, és az uniós ipar készen áll arra, hogy „a zöld átmenetet lendületbe hozza”. Hozzátette: az elmúlt öt évben az EU-ban a tiszta energiát használó acélgyárak száma nulláról 38-ra nőtt, továbbá az EU jelenleg több beruházást vonz a tiszta hidrogénbe, mint az Egyesült Államok és Kína együttvéve.
Ursula von der Leyen arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai vállalatokat gyakran kizárják a külföldi piacokról, vagy ragadozó gyakorlatok áldozataivá válnak. Példaként hozta fel, hogy Kína elárasztja a globális piacokat olcsó elektromos autókkal, amelyek árát hatalmas állami támogatások tartják mesterségesen alacsonyan.
Szerinte ez torzítja a piacot, ezért a bizottság szubvencióellenes intézkedéseket kezdeményez a Kínából érkező elektromos járművek ellen.
Az Európai Bizottság elnöke ezek után arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alappal újraindították az európai gazdaságot, Európa pedig közel áll a teljes foglalkoztatottsághoz. Az energiaválsággal kapcsolatban elmondta: Oroszország fegyverként használja a gázt, de Európának sikerült átvészelnie a telet, mert egységes maradt, egyesítette keresletét és közösen vásárolt energiát.
Ursula von der Leyen beszédében nagy hangsúlyt fektetett Ukrajna további támogatásra is az orosz erők elleni küzdelmében. A plenáris ülésen bejelentette, az EU az ukrán menedékkérők ideiglenes védelmi státuszának meghosszabbítását javasolja, és négy év alatt további 50 milliárd euró támogatást szán beruházásokra és reformokra.
A Telex beszámolója szerint a bizottság elnöke azt is kijelentette:
Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán „jövője az Uniónkban van”.
Von der Leyen arra számít, hogy sok fontos kezdeményezést a mostani 27 helyett már több mint 30 tagállammal fognak befejezni, és bár már most is bevettek több tagjelöltet például a közös gázvásárlásokba, ám ennek ellenére nem szabadna arra várniuk, hogy előbb hozzányúljanak az uniós kvázialkotmányhoz. Hozzátette: arra is figyelemmel kell lenniük, hogy milyen EU-t szeretnének, „mert a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása mindig is az uniónk alapja volt és az is lesz, a jelenlegi és a jövőbeni tagállamainknak is”.
