Az Európai Unió egyik alapelve a személyek mind szabadabb mozgása a közösségen belül, az integráció mégsem jelenti azt, hogy hazánk felszámolja az unióval szomszédos határait, és eldobhatjuk az útlevelünket (bár ez utóbbira azért van némi esély). Ezek a változások ugyanis a schengeni egyezményhez történő csatlakozásunk következményei lesznek majd, ám ez legkorábban 2006 végén következhet be.Az európai uniós csatlakozásunk alapvetően nincsen összefüggésben Schengennel - tudtuk meg Kendernay Jánostól, a Külügyminisztérium EU Bel- és Igazságügyi Együttműködési Főosztályának vezetőjétől. A schengeni integráció két lépcsőben történik, a feltételek nagy része - vagyis a joganyag átvétele - a csatlakozásra megvalósul ugyan, de tényleges alkalmazása egy külön felhatalmazástól függ. Az uniós határok őrizete és a belső határok lebontása tehát egy újabb döntés függvénye, ha ez Magyarországra nézve pozitív lesz, akkor legálisan lehet majd közlekedni a az EU-n belül "árkon-bokron, vízen és levegőben", mindenféle regisztráció nélkül. Ez legkorábban 2006 végén, 2007 elején valósulhat meg, hiszen az uniónak is idő kell, hogy felkészüljön az új tagok befogadására. Az uniós belépéssel tehát lényegében nem változik semmi. Annyiban mégsem igaz ez - folytatja Kendernay -, hogy az uniós belső határokon átlépve (például az osztrák-magyar határon) a belépéskor
az uniós folyosón
megyünk majd át, nem pedig a harmadik országnak fenntartott ellenőrzésen. 2004. május elsejétől, ha a schengeni határokon átkelünk, az ellenőrzés egyszerűbb, gyorsabb lesz, és csak arra terjed ki, hogy a határon átlépni szándékozó és az igazolványa között van-e kapcsolat, tehát hogy az illető tudja-e magát igazolni.
Bár a magyar állampolgároknak könnyebbség az egyszerűsített ellenőrzés, felmerül a kérdés, hogy ez nem gyengíti-e a schengeni szabályokkal védett uniós határokat. "Az uniós állampolgárok ebben a tekintetben kivételezett helyzetben vannak, hiszen az EU-n belüli országok lakói nem jelentenek egymás számára migrációs veszélyt" - mondta a főosztályvezető. "Ez tehát egyrészről egy jelentős bizalom megnyilvánulása hazánk intézményrendszere és jogállamisága felé, másrészt pedig megvannak azok a jogi garanciák, amelyekkel bármilyen nemkívánatos eseményt kezelni lehet, például ki lehet adattatni az állampolgárt. Ráadásul már az uniós belépés pillanatától a schengeni követelményeknek az ukrán, a román és a szerb határon az ellenőrzés minősége is megfelel. A szigorú elvárások érthetőek is, hiszen hazánknak is érdeke, hogy mondjuk a finn-orosz határon megfelelő legyen a határőrizet. Éppen ez az oka annak, hogy nem az EU-csatlakozással egy időben >>tűnnek elAusztria esetében sem volt ez másként, uniós belépése után két évvel fejezte be a felkészülést, majd oda érkező delegációk ellenőrizték a határvédelem biztonságát, erről jelentés készült, és annak az egyhangú elfogadásával vált Ausztria a schengeni rendszer részévé, vagyis átvállalta a külső határok védelmét, és felszámolt minden olyan építményt (sorompók, kapuk stb.), ami a belső határok forgalmát akadályozza. Magyarország esetében az EU-integráció és a Schengenhez való csatlakozás első, felkészülési szakasza együtt halad. "Úgy lehet ezt felfogni, mint egy modern ISO minősítési rendszert, vagyis meghatározott határőrizeti normáknak, standardoknak meg kell felelnünk, ráadásul a színvonalat folyamatosan tartani kell, hisz félévente egy-egy országot ellenőriznek a schengeni országok." Itthon a jogszabály-alkotási folyamat már lezárult, az intézmény- és humánerőforrás-fejlesztés és ennek az uniós nyomon követése folyamatban van, a szükséges infrastruktúrát 2004 végéig kell kiépíteni.
Magyarországon sokfelé beszélik, hogy jövő május után az uniós országokba utazáskor elegendő, ha
csak a személyi igazolvány
van nálunk. A valóság ezzel szemben az, hogy a schengeni egyezményhez még nem tartozó országként a schengeni határ átlépésekor - a dolgok mai állása szerint - elengedhetetlen, hogy rendelkezzünk érvényes útlevéllel. Az útlevélbe kerülő pecsét igazolja ugyanis, hogy mikor léptünk be az övezetbe, és innentől számítják, hogy akár vízumkötelesen, akár vízummentesen meddig tartózkodhatunk ott. Léteznek kivételezett országok, amelyek polgárai útlevél nélkül, pusztán a személyazonosságukat igazolva közlekedhetnek a schengeni határokon keresztül is. Magyarország egyelőre még nem tartozik ezen államok körébe, de a Külügyminisztérium reményei szerint a belépésig a helyzet változni fog még. Persze ez csak remény, az erre vonatkozó döntés tőlünk függetlenül születhet csak meg, az viszont tény, hogy nem az uniós belépéshez kapcsolódó automatizmusról van szó, tehát egyáltalán nem biztos, hogy mind a tíz új tagállam számára megnyílik ez a lehetőség. Ennek a feltételei hazánkban egyébként adottak, hiszen az új típusú személyi igazolványok meszszemenően megfelelnek a biztonsági követelményeknek. Attól nem kell tartani, hogy a mostanában - drágán - kiváltott útlevelek egy év múlva hasznavehetetlenné válnak, mert ha uniós országokba való belépéskor esetleg nem is lesz kötelező, ha úti célunk egy nem uniós ország, mindenképpen szükségünk lesz rá. (Vízum értelemszerűen az EU egyik országába sem kell majd, ideértve az újonnan csatlakozó államokat is.)
Egyértelmű viszont a helyzet
a vámvizsgálat
esetében. A belépést követően a vámunió határai Magyarország nem uniós határai lesznek (ahol továbbra is szigorú áruforgalom-ellenőrzésre kell számítani), a magyar-osztrák, magyar-szlovák és magyar-szlovén határon tehát megszűnik a vámvizsgálat, bár kivételes esetekben szúrópróbaszerűen előfordulhat (lásd erről keretes írásunkat). A vámosok eltűnnek tehát uniós határainkról, de a határőrök (egyelőre, Schengenig) maradnak, a magyar útlevél sorsa az unión belül pedig még bizonytalan.
B. Gy.
A Schengeni Egyezmény
A schengeni rendszer előzményei 1984-ig nyúlnak vissza, amikor Németország és Franciaország konzultációkat kezdett a határellenőrzések leépítéséről (ezzel egy időben a Benelux államok országai is hasonlót terveztek). 1985-ben megszületett a schengeni egyezmény, amelynek célja az EU belső határainak lebontása (a személyek szabad áramlásának elve szellemében) és a külső határok ellenőrzésének a szigorítása az illegális migráció és a nemzetközi bűnözés beszivárgásának megakadályozása érdekében. Az unió határországainak szavatolniuk kell, hogy az általuk beengedett, a schengeni egyezményhez, illetve az unióhoz nem tartozó országok polgárai nem jelentenek kockázatot a közösség számára. A schengeni végrehajtási egyezmény 1990-ben született meg, és 1995-től lépett életbe. A megállapodás infrastrukturális alapját, illetve működésének biztosítékát a schengeni információs rendszer hivatott szavatolni. 1999. május 1-jén, az amszterdami szerződéssel a schengeni jegyzőkönyv az uniós joganyag szerves részévé vált, így a csatlakozásra váró országoknak - ha felkészültek - kötelező érvénybe léptetniük a rendelkezéseit. Az állampolgárok szabad mozgása csak akkor korlátozható, ha veszélyt jelentenek a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségügyre.
A rendszer működése azonban nem teljesen problémamentes. Miután az egyezmény lehetőséget ad arra, hogy az ország területén a rendészeti szervek ellenőrizhessék az átutazókat, Ausztria a lebontott határtól néhány kilométerre, az autópályákon végez "arrébb helyezett", kvázi határellenőrzéseket. Franciaország északi határán szintén visszaállította az ellenőrzéseket Hollandia túlzottan liberális drogszabályozására hivatkozva, és Nagy-Britannia sem hajlandó elbontani írországi határát. Az uniós tagállam Dánia pedig továbbra is tagja az Északi Útlevél Uniónak, aminek következtében nem ellenőrzi a nem tagállam Norvégiából és Izlandról érkező beutazókat, igaz, ezen országok határvédelme gyakorlatilag megfelel a schengeni normáknak.
