Varga Mihály tapintatos volt, Gulyás Gergely viszont lekomcsizta az Európai Bizottságot

  • narancs.hu
  • 2018. október 19.

Külpol

Íme, az ’56-os ünnepi beszédek első fecskéi!

Messze még a kedd, de már tegnap elkezdődtek az ünnepi beszédek, Varga Mihály a berni, Gulyás Gergely a berlini magyar nagykövetségen szónokolt. Az MTI tudósítása szerint úgy tűnik, hogy Varga kifejezetten tapintatos volt, mivel csak arról beszélt, hogy 1956-ban Svájc több mint 12 ezer elüldözött honfitársunkat fogadott be, és népességszámához és területéhez viszonyítva egyetlen másik állam sem adott otthont ilyen sok magyar embernek. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy máskor is segítette Svájc hazánkat. „Amikor a rendszerváltozáskor Magyarország végérvényesen elindult az európai demokráciák útján, Svájc számos ponton támogatta, hogy demokratikus rendszere kialakuljon, gazdasága egészséges szerkezetűvé váljon – mondta a miniszter, és megköszönte, hogy

Svájcban megértik és megértetik a külvilággal Magyarország egyediségét,

illetve az európai színességben is megőrzendő értékeit, amelyek között az első helyen áll 1956 szelleme, a szabadság utáni vágy.” Sorosról, Sargentini-jelentésről, migránsokról nem ejtett szót a miniszter.

Gulyás Gergely Berlinben járt el minisztertársához hasonlóan. A magyar követség fogadásán Kossuth Lajossal indított, majd egy huszáros fordulattal kikötött a jelennél, bár ezt először poénba fojtotta. Gulyás ugyanis arról beszélt,hogy a mai európai politikát Magyarországról szemlélve

Ronald Reagan „alakja ötlik fel”, aki a szovjet viccek gyűjtője volt, és némelyiket el is mesélte Mihail Gorbacsovnak.

Innentől átadjuk a szót az MTI tudósítójának: „Az egyik ilyen viccben az amerikai azt mondja, hazájában akkora a szabadság, hogy elmehet a Fehér Házba, rácsaphat az asztalra és kimondhatja, nem tetszik, ahogyan az elnök vezeti az országot. A szovjet azzal válaszol, hogy ekkora szabadság az ő hazájában is van, hiszen bárki felmehet a Kremlbe, az asztalra csaphat és kimondhatja, nem tetszik, ahogyan Ronald Reagan vezeti az Egyesült Államokat – fejtette ki Gulyás Gergely, derültségére a több száz fős hallgatóságnak.”

De a miniszter ezután komolyra fordult, és elmondta, hogy „az Európai Bizottságnál azt ugyan bárki szabadon elmondhatja, hogy nem tetszik neki, ahogyan a magyar miniszterelnök kormányozza országát, de

ha azt mondja, nem tetszik, ahogyan az Európai Bizottságot vezetik, automatikusan megkapja az EU-fóbia és az EU-ellenesség bélyegét, és kirekesztéssel számolhat”.

A „kirekesztett” végül a  forradalomról is szót ejtett: „1956 megmutatta, hogy »a szabadságvágy erősebb, mint a diktatúra, és a diktatúrának semmiféle demokratikus legitimációja nincsen« – mondta, bár az MTI szerint ezt már nem hallgatóságának, hanem a „közmédiának adott nyilatkozatában”.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.