Videókonferencia formájában tárgyal a koronavírus miatt kedden Erdoğan, Merkel és Macron a menekülthelyzetről

  • narancs.hu
  • 2020. március 14.

Külpol

Az eredeti tervek szerint személyesen tárgyaltak volna Isztambulban.

Videókapcsolaton keresztül tárgyal kedden Recep Tayyip Erdoğan török és Emmanuel Macron francia elnök, valamint Angela Merkel német kancellár az új koronavírus okozta járvány miatt, nem pedig személyesen Isztambulban, amint korábban tervezték – jelentette pénteken este az Anadolu hivatalos török hírügynökség.

A török elnök kedden jelentette be, hogy március 17-én Isztambulban a német kancellárral és a francia elnökkel megbeszélést folytat a migrációról. Hozzátette, lehet, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök is részt vesz a találkozón.

Erdoğan hétfőn az EU-török migrációs megállapodást tekintette át az Európai Unió vezetőivel, és – mint Brüsszelből visszatérve újságíróknak elmondta – "kiegészítő finanszírozás" lehetősége is szóba került ekkor.

Törökország továbbra sem gondol arra, hogy lezárja nyugati határait az Európai Unióba vágyó migránsok előtt – mondta Erdoğan a repülőgépen a török sajtó szerint.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy Ankara teljesítette a megállapodásban foglalt kötelezettségeit, valamint azt is, hogy Brüsszel "lassan járt el" vállalásait illetően – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európának a maga összetettségében kell látnia a helyzetet, ugyanis Törökországnak az energiaszektortól a terrorizmus elleni harcon át a migráció- és menekültügytől a biztonságig minden téren szolidaritásra és együttműködésre van szüksége.

A török vezetés február végén jelentette be, hogy többé már nem áll módjában visszatartani az Európai Unióba vágyó migránsokat és menekülteket, ahogy azt a Brüsszel és Ankara közötti 2016-os migrációs megállapodás rögzítette. A lépés következtében az elmúlt másfél hétben tízezrek keltek útra Kis-Ázsia belsejéből Európa irányába és torlódtak fel a török-görög szárazföldi határon, mivel Athén a keleti határok szigorú védelméről rendelkezett. Az unió tagállamai teljes szolidaritásukról biztosították a görög hatóságokat.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.