Vigyázzmenet - Marián Kotleba útja a szlovák törvényhozásba

  • Lajos P. János
  • 2016. április 2.

Külpol

A szlovákiai választások egyik megdöbbentő mozzanata Marián Kotleba fasiszta pártjának 8 százalék feletti eredménye. A Ľudová strana Naše Slovenskónak (ĽS NS – Mi Szlovákiánkért Néppárt) a közvélemény-kutatók még bejutást sem jósoltak – ma 15 képviselővel az ötödik legerősebb párt a 150 tagú parlamentben.

Véget ért Szlovákia idilli korszaka, amikor a legszélsőségesebb parlamenti politikus is legfeljebb annyit akart elérni, hogy a melegeknek az alkotmányban tiltsák meg a házasságot, és tegyék lehetetlenné nekik az örökbefogadást. Az utóbbi hat évben még a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sem volt a parlamentben, hisz előző vezére, Ján Slota botrányaival még a legvérmesebb szlovák hazafiak számára is hiteltelenné tette pártját.

Most visszaállt az „egyensúly”. Szlovákia sem lóg ki a régióból, a 8,04 százalékos Kotleba-párt mellett a maga 8,64 százalékával visszatért az SNS is. Míg azonban az utóbbi szinte hajszálra hozta a közvélemény-kutatók jelezte értékeket, Kotleba sikere általános megdöbbenést okozott a politikusok közt és a sajtóban is. Három nappal a voksolás után már fasisztaellenes tüntetések voltak Pozsonyban és Besztercebányán – ez utóbbi épp Marián Kotleba fellegvára.

Kotleba Krasznahorkaváralja cigánytelepén

Kotleba Krasznahorkaváralja cigánytelepén

Fotó: Vajda János / MTI

 

A meglepetés azért ilyen nagy, mert még egyetlen korábbi parlamenti választáson sem merült fel annak a leghalványabb lehetősége sem, hogy Kotleba bejuthasson a parlamentbe. 2013 őszén, a megyei választásokon viszont már meglepő sikert ért el: őt választották Besztercebánya megye elnökévé. Ellenfele a kormányzó Smer jelöltje, a korábbi megyeelnök, Vladimír Maňka volt. Az első körben még minden a rend szerint ment, Maňka győzött 49,47 százalékkal, míg Kotleba a szavazatok 21,3 százalékával lett második, ám a második fordulóban Kotleba földindulásszerű győzelmet aratott. Első fordulós szavazatait csaknem megháromszorozta, és 55,53 százalékkal kiütötte Maňkát.

A sikerében komoly szerepet játszhatott egy „magyar szál” is. Jelesül: 2012 márciusában leégett Krasznahorka várának tetőszerkezete, a tüzet állítólag két roma gyerek okozta egy eldobott cigarettacsikkel. A vártól nem messze, Krasznahorkaváralja faluban van egy nagy és gyakorlatilag illegális romatelep. A pártvezető a falut szinte a főhadiszállásává változtatta, rendszeressé váltak egyenruhás felvonulásaik, „rendrakási kísérleteik” a településen, különösen azután, hogy 2012 áprilisában Kotleba egy magyar tulajdonostól telket is vásárolt itt. Visszavett a magyarellenes hangból, s átállt a cigányozásra; de ráerősített az EU-, USA-, NATO- és zsidóellenességre is. A párt listáján most szerepelt is egy krasznahorkaváraljai magyar jelölt.

 

A kezdetek

A középiskolai számítástechnika-tanár politikai pályája 2003-ban indult, amikor a Slovenská pospolitosť (Szlovák Testvériség) vezetője lett. E szélsőséges jobboldali szervezetből nőtt ki 2005-ben a Slovenská pospolitosť – Národná strana (Szlovák Testvériség – Nemzeti Párt), amit a Legfelsőbb Bíróság 2006-ban feloszlatott, mivel alkotmányellenesnek találta tevékenységét és alapszabályát. Kotleba a szlovák szélsőségesek bevált receptje szerint dolgozott: pártjának példaképe Jozef Tiso, a II. világháborús fasiszta szlovák állam vezetője volt, s a mai Szlovákiát is a fasiszta szlovák állam mintájára képzeli el kiépíteni. A testvériség tagjai szívesen pózolnak és vonulnak a Hlinka-gárda fekete egyenruháját idéző mundérban. Csak emlékeztetőül: a Hlinka-gárda a nyilasok szlovákiai megfelelője, habár névadójuk, Andrej Hlinka szlovák antiszemita politikus már a II. világháború előtt meghalt. Nyíltan kimondják céljaikat is: „a szlovák rendi állam kiépítése nemzeti, keresztény és szociális elvek szerint, a Szlovák Köztársaság kilépése a NATO-ból, a katonai semlegesség kihirdetése, szoros együttműködés a szláv államokkal, kilépés a Nemzetközi Valutaalapból és a többi olyan szervezetből, amelyek a szlovák nemzet és állam létére törnek”.

A bíróság a Szlovák Testvériség Pártjának feloszlatását elsősorban a rendi, korporatív állam kiépítésének tervével indokolta, amely ellentétes a demokrácia elveivel és az ország alkotmányával. A Slovenská pospolitosť kedves ünnepe március 14-e, a fasiszta szlovák állam 1939-es kihirdetésének dátuma, de rendszeresen megemlékeznek a háborús bűnösként kivégzett Jozef Tiso haláláról is. Elutasítják az 1944-es szlovák nemzeti felkelést mint a szlovák állam elleni zsidó-bolsevik összeesküvést.

A párt ugyan megszűnt, de a Testvériség civil szervezetként tovább létezik. E szervezetet is fenyegette a betiltás veszélye, sőt első fokon fel is oszlatták, de 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte. Igaz, Kotleba akkor már elpártolt tőlük. A betiltás után Kotleba a háttérbe szorult a Testvériségben – csak a 2009-es megyei választások előtt tért vissza a politikába, amikor szélsőséges barátaival „megszerezték” maguknak a Strana priateľov vína (Borbarátok Pártja) nevű bejegyzett politikai pártot. Szlovákiában ez bevett gyakorlat – egyszerűbb pártot „szerezni”, mint alapítani, mivel nem kell hozzá összegyűjteni az alapesetben szükséges 10 ezer aláírást. A Borbarátokat aztán átnevezték a Mi Szlovákiánk Néppártra, s a formáció a 2009-es megyei választásokon Besztercebánya megyében 10 százalékkal a negyedik lett. A párt indult a 2010-es és a 2012-es parlamenti választásokon is, de 1,3 illetve 1,6 százalékos támogatottsággal a vert mezőnyben végzett.

 

A megyefőnök bandája

Szlovákia nyolc megyére, magasabb szintű közigazgatási egységre oszlik, amelynek élén a megyeelnök és a megyei közgyűlés áll. Mindkettőt közvetlenül választják, négy évre. A megyének elsősorban az oktatásügyben, a szociális szférában, az egészségügyben és a kultúrában vannak kompetenciái, a megye a fenntartója például a középiskoláknak, kisebb kórházaknak, regionális kulturális intézményeknek. A megyeelnök viszonylag széles hatáskörökkel rendelkezik, irányítja hivatalát, és sok kérdésben önállóan dönt. A közgyűlés néhány esetben megvétózhatja döntését, de igazán csak a költségvetés elfogadásával tudja valamennyire kordában tartani az elnököt.

Kotleba 2013-as megyei elnöki győzelme óta családi, illetve pártvállalkozásként kezeli hivatalát. A vezető pozíciókat pártemberekkel és rokonaival töltötte be; a megyei közútkezelő vállalat pénzügyi igazgatói posztját például testvérének, Martin Kotlebának adta. Tavaly ugyanennél a vállalatnál kapott állást Kotleba 19 éves, frissen érettségizett felesége, Frederika is. Felmerült az a vád is, hogy a pártját a hivatalában alkalmazott pártemberekre kivetett „tizedből” tartja fenn, mert a fizetésükből állítólag kötelesek „adózni” a pártnak.

Kotleba megkeseríti a megyei kulturális intézmények életét is. Igazi fasisztaként nem tűrheti ugyanis a „dekadens nyugati kultúrát”, ezért elmeszelte több megyei intézmény már elnyert támogatását. A Besztercebányai Tánc­stúdió tavaly 20 ezer eurós támogatást kapott a kulturális minisztériumtól, ám a megye – fenntartóként – nem írta alá a szerződést. Az egyetlen hivatalos indoklás az volt, hogy a megyeelnök a támogatási szerződések aláírásakor „nemcsak a projektek pénzügyi szempontjaira, hanem az erkölcsi elvekre is tekintettel van”. Ugyancsak tavaly utasította el a Bábkové divadlo na rázcestí nevű bábszínház Állítsuk meg a szélsőségeket c. projektje támogatási szerződésének aláírását.

Kotleba megyeelnökként sem titkolja Tiso és a fasiszta szlovák állam iránt érzett csodálatát. A szlovák nemzeti felkelés kitörésének 70. évfordulója alkalmából szervezett központi besztercebányai ünnepségekre meg sem hívták, ezért a megyei hivatalra kiakasztott plakáttal üzent: „Yankees go home! Stop NATO!” felirattal. Egy évvel később ugyanezen az ünnepségen fekete zászlót tűzött a hivatalra.

Amilyen a főnök, olyanok a beosztottjai is. A párt 15 képviselőt juttatott be a parlamentbe, de egyet már kénytelen volt visszaléptetni. Andrej Medvecký és fivére, Jozef ellen garázdaság és testi sértés miatt folyik eljárás. A vád szerint 2014 novemberében az észak-szlovákiai Námestovo egyik kocsmájában bőrszíne miatt megvertek egy dominikai fiatalt. A szemtanúk szerint Medvecký előbb rákiáltott Lenny Cruzra: „Öljétek meg azt a niggert, semmi keresnivalója itt. Most véged van!” Ezt követően pedig ököllel ütni kezdte és megrugdalta áldozatát, aki 30 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Medvecký még ittas vezetésért is felfüggesztett börtönbüntetés alatt áll. De nem sokkal szelídebb a helyére lépő, 22 éves Milan Mazurek sem, a menekültellenes tüntetések aktív résztvevője. Tavaly nyáron barátaival a pozsonyi főpályaudvaron kövekkel dobált meg egy babakocsit toló arab családot, majd „Basszátok meg Allahot!” kiáltással rájuk is támadt. Facebook-bejegyzéseiben rendszeresen élteti Hitlert és a náci rezsimet, szerinte Hitlerről csak hazugságot tanítanak. Az ügyészség ellene is vizsgálódik.

(A szerző a pozsonyi Új Szó szerkesztője.)

Figyelmébe ajánljuk

Ha eltűnnek a rítusaink, ránk omlik az idő

Otthontalanság, kiüresedés, nyugtalanság, rohanás és magány. Kevesen akadnak manapság, akit ne érintenének ezek a kérdések. Átrohanunk az életen, próbáljuk a víz felett tartani a fejünket, de nagyobb légvételre mintha nem lenne lehetőség. Mi történik velünk?