Az EU-t nem érdekli, hogy Törökország ezrével küldi vissza a menekülteket a szíriai pokolba

  • narancs.hu
  • 2016. április 1.

Külpol

A szír menekültek tömeges, jogszerűtlen visszaküldése feltárja az EU–Törökország-megegyezés végzetes hibáit – állítja az Amnesty International.

A menekültek tömeges, Törökországból a háború által romba döntött Szíriába történő kényszervisszaküldése feltárja az Európai Unió és Törökország között e hónap során korábban megkötött menekültügyi megállapodás végzetes hibáit – közölte ma az Amnesty International.

A szervezet által újonnan, Törökország déli tartományaiban végzett kutatás szerint január közepe óta a török hatóságok szinte mindennapos gyakorlatává vált, hogy összegyűjtenek és Szíria felé visszaküldenek körülbelül 100 fős, szír férfiakból, nőkből és gyerekekből álló csoportokat. Az Amnesty International kutatói a múlt hét során három napon keresztül gyűjtötték a bizonyítékokat a Hatay tartományból történő tömeges visszaküldésre, megerősítve, hogy ez a gyakorlat nyílt titoknak számít a régióban.

A Szíriába történő visszaküldés bármely formája ellenkezik a török, az EU-s és a nemzetközi joggal is.

Szír menekültek a török hartárnál

Szír menekültek a török határnál

Fotó: MTI/EPA

„Az EU vezetői annyira kétségbeesetten zárnák le a határaikat, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyták a legalapvetőbb tényeket: Törökország nem biztonságos ország a szíriai menekülteknek, sőt, napról napra kevésbé biztonságos – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója. – A szír menekültek általunk feljegyzett tömeges visszaküldése kiemeli az EU–Törökország-megegyezés végzetes hibáit. Ezt az alkut csak kemény szívvel, a nemzetközi jogot meggondolatlanul figyelmen kívül hagyva lehet végrehajtani.”

Az EU–Törökország-megegyezés zöld jelzést ad a görög szigetvilágba érkező szír menekültek Törökországba történő azonnali visszaküldésének, mondván, a menedékkérők biztonságban lesznek az országban. EU-s hivatalnokok reményüket fejezték ki afelől, hogy a visszaküldések április 4-én, hétfőn el is kezdődhetnek.

Az EU egyre inkább udvarol Törökországnak, ennek pedig közvetve már a megegyezést megelőzően is katasztrofális hatása volt a török menekültpolitikára.

„Az EU nem gyakorol nyomást Törökországra, hogy fokozza a szír menekülteknek biztosított védelmet, hanem pontosan az ellenkezőjére ösztönzi őket – hangsúlyozta John Dalhuisen. – Nagyon valószínű, hogy Törökország az elmúlt hét-kilenc hét alatt több ezer menekültet küldött vissza Szíriába. Ha a megegyezés végrehajtása a terv szerint halad, nagyon nagy esély van rá, hogy az EU által Törökországba visszaküldött menekültek bizonyos részére is ez a sors vár.”

Gyermekek és terhes nők a visszaküldöttek között

Az Amnesty International által feltárt esetek egyikében három kisgyermeket kényszerítettek, hogy szüleik nélkül térjenek vissza Szíriába, egy másik esetben pedig egy nyolc hónapos terhes nővel tették ugyanezt.

„A visszaküldések embertelensége és mértéke is mélységesen sokkoló, Törökországnak azonnal be kell fejeznie őket” – mondta John Dalhuisen.

A Szíriába visszaküldöttek nagy része valószínűleg regisztrálatlan menekült, bár az Amnesty International olyan eseteket is feljegyzett, amelyekben olyan regisztrált szír menekülteket küldtek vissza, akiknél elfogásukkor nem voltak papírok.

Szír menekültek, akiktől megtagadták a regisztrációt

Az Amnesty International új kutatása arra is rámutatott, hogy a török hatóságok a déli tartományokban egyre kevésbé regisztrálják a menekülteket.

Regisztráció nélkül a menekültek nem férhetnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz. Gaziantepben az Amnesty International találkozott egy férfivel, akinek az édesanyja nem tudott regisztrálni, holott életmentő műtétre lett volna szüksége. Mivel regisztráció nélkül nem kaphatott kezelést, így a hölgy csak úgy tudta alávetni magát az életmentő műtétnek, hogy máshol regisztrált.

A határ menti Hatay tartományban tartózkodó szír menekültek elmondták, hogy néhány regisztrálni próbálót letartóztattak, és a regisztrációs papírok nélkül talált menekültekkel együtt vittek vissza Szíriába.

Az Amnesty International Hatay tartományban beszélt egy regisztrálatlan szír menekültcsaláddal, akik inkább a lakásban maradtak, mint hogy megpróbáljanak regisztrálni, annyira féltek, hogy visszaküldik őket Szíriába.

Jelenleg körülbelül 200 ezer otthona elhagyására kényszerített ember tartózkodik a török határ 20 kilométeres körzetében. A humanitárius segélycsoportok és a táborok lakói szerint a határhoz közeli táborokban elképesztő állapotok uralkodnak, nincs tiszta víz vagy elégtelenek a higiéniás viszonyok. Egy táborlakó a veszélyek között említette a váltságdíj fejében történő emberrablást is.

Szigorodó korlátozások a határon

A határellenőrzés szigorítása és a határátkelés hagyományos módjainak hiánya miatt az emberek az embercsempészek kezei közé kerülnek, akik fejenként legalább 1000 dollárt kérnek el azért, hogy Törökországba vigyék őket – mondták el szíriaiak az Amnesty Internationalnek, a határ mindkét oldalán.

Az egyre szigorodó határpolitika radikális váltást jelent ahhoz képest, melyet Törökország idáig, a szíriai válság öt éve során alkalmazott. Korábban az útlevéllel rendelkező szíriai lakosok a hagyományos határátkelőknél juthattak át a határon, az irregulárisan érkezők – a túlnyomó többség – a török hatóságoknál regisztrálhatott.

„Az elmúlt néhány hónapban Törökország vízumkényszert vezetett be a légi úton érkező szírekkel szemben, Szíriával szomszédos szárazföldi határát pedig lezárta. Csak a sürgős orvosi ellátásra szorulókat engedik át, az irreguláris határátkelést megkísérlőkre pedig tüzet nyitnak – mondta John Dalhuisen. – Törökország most egy Szírián belüli biztonságos zóna kialakítására hajt. Világos, hogy merre tartanak a dolgok: láthattuk az Európa-erőd létrehozását, most pedig ugyanerre a mintára létrejön a Törökország-erőd.”

A szír család, melynek gyermekeit erőszakkal vitték vissza Szíriába

Egy 24 fős nagycsalád egyetlen lakásban élt Antakyában, Hatay tartományban. Az Amnesty Internationalnek elmondták, hogy öt családtagjukat 2016. február 20-a körül visszaküldték Szíriába.

A harmincéves M. Z. 2015 eleje óta tartózkodik Törökországban, ahol regisztrálni is tudott. Húszéves öccse, M.A. és unokatestvéreik (egy 11 éves fiú, illetve egy 10 éves és egy 9 éves lány) két hónappal korábban érkeztek Törökországba és nem tudtak regisztrálni, mert azt mondták nekik, hogy lehetetlen, és a Szíriába való visszaküldést kockáztatják, ha mégis megpróbálják.

A testvérek éppen a játszótérre tartottak unokatestvéreikkel, amikor a rendőrök megállították őket és kérték a személyazonosító dokumentumaikat, majd mind az ötüket a közeli rendőrőrsre vitték.

Z. Z. (M. Z. egy másik testvére, aki velük élt Antakyában) elmondta az Amnesty Internationalnek, hogy miután értesültek az elfogásukról, elvitte M. Z. regisztrációs kártyáját a rendőrőrsre, de a rendőrök egyiküket sem engedték szabadon.

M. Z. Szíriából, telefonon keresztül árulta el az Amnesty Internationalnek, hogy miután néhány órán keresztül fogva tartották őket, mind az ötüket buszra ültették és elvitték a Hatay tartományban található Cilvegözü/Bab al-Hava határátkelőhöz.

Ezzel nem voltak egyedül, M. Z. szerint összesen hét busz volt – buszonként körülbelül 30 ember, vagyis összesen 210 szír menekült, többségében családok. A buszokat két rendőrautó kísérte, az utasokkal pedig egy-egy gépkarabélyos török katona utazott.

M. Z. testvére követte a buszokat Bab al-Havába, de elmondása szerint nem engedték neki, hogy beszéljen a rokonaival. Miután hajnali 3 körül elérték a határt, átadták őket az Ahrar al-Sám fegyveres csoportnak. A szíriai oldalon M. Z. jelezte a katonának, hogy nincs pénze gondoskodni három gyermekéről. A katona ezután elvitte őket a Szíria Idlib tartományában található atmai menekülttáborba.

Nem tudja, mi történt a buszokon utazó többi emberrel. Az atmai táborban uralkodó állapotokat elképesztőnek írta le, nem volt folyóvíz, hiányoztak a higiéniás feltételek, és az élelmiszer-utánpótlás is teljességgel elégtelen volt.

M. Z. szerint a gyermekei bőrbetegségeket kaptak el, az unokatestvérének pedig látászavara alakult ki, amióta Atmában tartózkodnak.

Az öt szír telefonon tud kommunikálni az Antakyában tartózkodó családtagokkal. A gyermekek édesanyja elmondta az Amnesty Internationalnek, hogy a kicsik „szünet nélkül sírnak, ha pedig beszélnek, nem lehet érteni, amit mondanak”.

A segélyszervezetek szerint 2015 decemberében közel 58 ezer ember élt az atmai táborban. M. Z. elmondta, hogy az elmúlt hónapban többször megpróbált visszatérni Törökországba.

A csempészek fejenként 1000 dollárért juttatnák át őket a határon, viszont M.Z-nek csak 500 szír fontja (körülbelül 2 dollárja) van – árulták el M. Z. Antakyában élő családtagjai az Amnesty Internationalnek.

A hátramaradt családtagok, beleértve a gyerekeket is, továbbra sem regisztráltak és az antakyai lakásukban maradtak, mert félnek tőle, hogy visszaküldik őket Szíriába. Arra számítanak, hogy a már regisztrált családtagok visznek nekik haza ellátmányt.

A két férfi, akiknek a bátyját és annak terhes feleségét vitték vissza Szíriába

A két férfi elmondta, hogy 2016. március 3-a körül testvérükkel és annak feleségével utaztak, két autóval. Még aznap átkeltek a török-szír határon Yayladağı közelében, Hatay tartományba. Miután 3 kilométert haladtak török felségterületen, a török határőrök megállították az autót, melyben testvérük, K. A. utazott a feleségével, B.Q-val. K. A. telefonon felhívta a másik autóban utazó két testvérét, hogy elmondja nekik, mi történt.

A két férfi megosztotta az Amnesty Internationallel, hogy a testvérüket és a sógornőjüket egy furgonban vitték vissza Szíriába, a Hatay tartományban található Cilvegözü/Bab al-Hava határátkelőhelyhez. Az övékén kívül még hét furgonban szállítottak szír menekülteket. Egy furgonban körülbelül 14 ember utazott, tehát nagyjából 112 szír menekültről van szó. A férfi és a jelenleg a kilencedik hónapban járó, terhes felesége a török határ túloldalán található atmai táborban él.

A férfi, akinek az édesanyja életmentő műtétre szorult

Egy szír férfi elmondta, hogy az édesanyjának nem engedték a regisztrációt Gaziantepben, annak ellenére, hogy sürgősen olyan életmentő műtétre szorult, melyet csak a regisztráció után végezhettek el rajta.

Az orvos szerint minden elmulasztott nap veszélyeztette az édesanyja életét. Miután két héten keresztül próbáltak regisztrálni Gaziantepben, a műtét sürgősségét bizonyító orvosi leleteket is bemutatva, inkább feladták és elérték, hogy a hatóságok körülbelül 60 kilométerrel odébb, Kilis városában regisztrálják őket. A hölgy így hozzájutott a szükséges orvosi ellátáshoz, ingyenesen.

A szír férfi Azazból, akit jogellenesen fordítottak vissza a határon

A férfi egy 2016. február 20-án Törökországba jogellenesen átjutni próbáló, körülbelül 60 fős csoport tagja volt. Az Amnesty Internationalnek elmondta, hogy a török határőrök elfogták, majd Hatay tartományban, a Reyhanlı közelében lévő katonai táborban tartották fogva őket.

Őt négy órán keresztül, másokat viszont (köztük nőket és gyermekeket) több mint egy napon át tartottak fogva a táborban. Azt is elmondta, hogy a határőrök nem adtak nekik ennivalót és vizet, valamint a mosdót sem használhatták.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.