Visszavonták a Novaja Gazeta független napilap megjelenési engedélyét Moszkvában

Külpol

A lap három évtized alatt hét újságíróját gyilkolták meg, vezető tényfeltáró médium maradt az orosz sajtószabadság fokozatos visszaszorítása közepette is.

Egy moszkvai bíróság hétfőn visszavonta a Novaja Gazeta című független lap bejegyzési bizonyítványát, ezzel gyakorlatilag betiltva a működését – írja az MTI. A lapot az orosz médiafelügyelet, a Roszkomnadzor azzal vádolta meg, hogy nem nyújtotta be hozzá az alapszabályát a 2006-os tulajdonosváltás után. A Novaja Gazeta jogi képviselője szerint ennek alapján nem lehetne visszavonni a lap bejegyzési bizonyítványát.

Dmitrij Muratov, a lap Nobel-békedíjas főszerkesztője az ítéletet "politikai gyilkosságnak" nevezte, amelyet szerinte a "legcsekélyebb jogalap nélkül" követtek el. Bejelentette, hogy a lap fellebbezni fog. A Novaja Gazeta szerkesztősége közleményt adott ki, amely szerint a moszkvai Baszmannij kerület bírósága, amelyhez a politikai ügyek egy jó része kerül, "ma megölte az újságot, 30 évet rabolt el újságírói életéből, és megfosztotta az olvasókat a tájékozódáshoz való joguktól".

A Novaja Gazetát 1993-ban alapították, részben a szombaton elbúcsúztatott Mihail Gorbacsov néhai szovjet elnök-pártfőtitkár Nobel-békedíjából. A lap, amelynek három évtized alatt hét újságíróját gyilkolták meg, vezető tényfeltáró médium maradt az orosz sajtószabadság fokozatos visszaszorítása közepette is.

Március 28-án a lap felfüggesztette működését Oroszországban, miután a Roszkomnadzor kétszer is írásban figyelmeztette, hogy honlapján olyan anyag jelent meg, amely az előírt megjelölés nélkül tett említést egy "olyan szervezetről, amely szerepel a külföldi ügynöki feladatokat ellátó nonprofit szervezetek nyilvántartásában". Több munkatársa Rigában létrehozott egy online kiadást Novaja Gazeta Jevropa címen, amelynek Oroszországi elérhetőségét azonban blokkolták, mások Novaja Rasszkaz-gazeta (Új Elbeszélés-újság) címen próbáltak meg megjelenni Oroszországban, de a főügyészség követelésére ezt is meggátolták. Muratov Moszkvában maradt, és szombaton ő vezette barátja és mecénása, Gorbacsov temetési menetét.

Az Ukrajna elleni háború kezdete, vagyis február 24. óta a korábbinál is nagyobb nyomás nehezedik az orosz hivatalos fősodorhoz nem tartozó, a Kreml politikáját bíráló médiumokra. Betiltották az Eho Moszkvi rádióállomást és a Dozsgy online televíziót, emellett blokkolták a hozzáférést több orosz nyelvű szolgálattal rendelkező külföldi állami műsorszolgáltató honlapjához.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.