Vizsgálódik a párizsi ügyészség a francia újságírók megfigyelése miatt

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. július 20.

Külpol

Egy francia oknyomozó portál két újságírójának panasza miatt indítottak eljárást.

Vizsgálatot indított kedden a párizsi ügyészség a Mediapart francia oknyomozó portál két újságírójának panasza nyomán, akik azt állítják, hogy a telefonjukat megfigyelték a Pegasus izraeli fejlesztésű kémszoftverrel.

Vasárnap hozta nyilvánosságra 17 médiaszervezet közösen egy oknyomozó projekt eredményeit, amelyek szerint az NSO izraeli cég által kifejlesztett kémszoftverrel világszerte legalább 180 újságíró, 600 politikus és 85 emberi jogi aktivista, valamint 65 vállalatvezető okostelefonját törték fel.

A Mediapart portál a Twitteren azt állította, hogy a marokkói titkosszolgálat használta a Pegasus szoftvert arra, hogy megfigyelje két újságírójának telefonos adatait.

A marokkói kormány hivatalos közleményben utasította vissza a vádat, amelyet "alaptalan és hamis állításnak" minősített.

A párizsi ügyészség közleményében nem említette Marokkót, csak annyit közölt, hogy a kiberkémkedéshez köthető számos potenciális bűncselekmény gyanújával kezd vizsgálódni.

A Mediapart beadványához hasonló panaszt fog tenni várhatóan a Le Canard Enchainé című szatirikus hetilap egy volt újságírója is, aki állítása szerint ugyancsak a Pegasus kémprogram egyik célpontja volt, és emiatt maga is az igazságszolgáltatáshoz fog fordulni.

A Pegasus kémprogrammal okostelefonokat lehet megtámadni: az eszközön tárolt üzenetekhez, fotókhoz és kontaktlistákhoz is hozzá lehet férni, sőt akár a tulajdonosának telefonbeszélgetésit is le lehet vele hallgatni.

A Pegasus-ügy kirobbanása világszerte felháborodást váltott ki jogvédők, médiavállalatok és vezető politikusok körében. Az NSO ugyanakkor biztosított afelől, hogy az általa kidolgozott szoftver kizárólag azt a célt szolgálja, hogy terrorista vagy más bűnügyi hálózatok leleplezése érdekében a titkosszolgálatok adatokat tudjanak gyűjteni.

Az oknyomozó projektben részt vevő sajtóorgánumok között szerepelt a francia Le Monde, a brit The Guardian és az amerikai Washington Post című napilapok is. A tényfeltáró újságírók számára a párizsi székhelyű Forbidden Stories nevű újságírócsoport és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet bocsátott rendelkezésre egy 50 ezer telefonszámot tartalmazó listát, amelyen az NSO ügyfelei által 2016 óta kiválasztott potenciális célpontok szerepeltek.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.