Snowden: Ha nem tiltjuk a kémprogram-kereskedelmet, rövidesen már 50 millió célpont lesz

  • narancs.hu
  • 2021. július 20.

Külpol

Az Oroszországba menekült szivárogtató szerint korlátozni kell a kémprogramok szabad adás-vételét, hasonlóan a nukleáris fegyverekéhez. 

A kormányoknak globális moratóriumot kell elrendelni a nemzetközi kémprogram-kereskedelemre, különben egy olyan világgal kell szembenéznünk, amiben egyetlen mobiltelefon sincs biztonságban az állami hackertevékenységgel szemben, mondta az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező Edward Snowden a Guardiannak a Pegasus kémprogramot érintő megfigyelési botrány kapcsán.

Az egykori szivárogtató szerint a titkos megfigyelési programok szabad és profitorientált piacának eleve nem szabadna léteznie.

A kereskedelmi kémprogramok költséghatékonnyá és kockázatmentesség teszik az eddigieknél sokkal több ember célzott és titkos megfigyelését, így a kormányok egyre többet és egyre marginálisabb cépontok ellen is használni fogják.

„Ha nem teszünk semmit azért, hogy megállítsuk ennek a technológiának az értékesítését, nem csak 50 ezer célpont lesz, hanem 50 millió, és sokkal gyorsabban, mint bármelyikünk gondolná“, mondta az egykori NSA-munkatárs.

Amikor Snowdent megkérdezték, mit tehet az egyes ember ebben az ügyben, visszakérdezett:

„Mit tehet az ember az ellen, hogy megvédje magát a nukleáris fegyverektől?“

Ezzel arra utalt, hogy nem véletlenül nem lehet szabadon kereskedni nukleráis fegyverekkel, éppen azért korlátozzuk ezeket a tevékenységeket, mert nincs ellenük hatásos védelem.

Snowden szerint a tömegek által használt telefonok sérülekény pontjait azonsító és kihasználó „fertőző vektorok“ kereskedelmét kellene elsőként globálisan betiltani, és csak kutatási céllal engedélyezni ezek lokalizását.

Snowden csütörtökön az év sztorijának nevezte a Pegazus-botrányt, és külön felhívta a figyelmet a magyar kormány reakciójára, ami szerinte elég árulkodó: "Én is mindig úgy vagyok vele, hogy ha »nincs tudomásom« arról, hogy tettem-e valamit, vagy sem, akkor rögtön azt akarom tudni, hogy külföldi kémek szóltak-e róla annak, aki engem kérdez a dologról.”

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.