Snowden: Ha nem tiltjuk a kémprogram-kereskedelmet, rövidesen már 50 millió célpont lesz

  • narancs.hu
  • 2021. július 20.

Külpol

Az Oroszországba menekült szivárogtató szerint korlátozni kell a kémprogramok szabad adás-vételét, hasonlóan a nukleáris fegyverekéhez. 

A kormányoknak globális moratóriumot kell elrendelni a nemzetközi kémprogram-kereskedelemre, különben egy olyan világgal kell szembenéznünk, amiben egyetlen mobiltelefon sincs biztonságban az állami hackertevékenységgel szemben, mondta az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező Edward Snowden a Guardiannak a Pegasus kémprogramot érintő megfigyelési botrány kapcsán.

Az egykori szivárogtató szerint a titkos megfigyelési programok szabad és profitorientált piacának eleve nem szabadna léteznie.

A kereskedelmi kémprogramok költséghatékonnyá és kockázatmentesség teszik az eddigieknél sokkal több ember célzott és titkos megfigyelését, így a kormányok egyre többet és egyre marginálisabb cépontok ellen is használni fogják.

„Ha nem teszünk semmit azért, hogy megállítsuk ennek a technológiának az értékesítését, nem csak 50 ezer célpont lesz, hanem 50 millió, és sokkal gyorsabban, mint bármelyikünk gondolná“, mondta az egykori NSA-munkatárs.

Amikor Snowdent megkérdezték, mit tehet az egyes ember ebben az ügyben, visszakérdezett:

„Mit tehet az ember az ellen, hogy megvédje magát a nukleáris fegyverektől?“

Ezzel arra utalt, hogy nem véletlenül nem lehet szabadon kereskedni nukleráis fegyverekkel, éppen azért korlátozzuk ezeket a tevékenységeket, mert nincs ellenük hatásos védelem.

Snowden szerint a tömegek által használt telefonok sérülekény pontjait azonsító és kihasználó „fertőző vektorok“ kereskedelmét kellene elsőként globálisan betiltani, és csak kutatási céllal engedélyezni ezek lokalizását.

Snowden csütörtökön az év sztorijának nevezte a Pegazus-botrányt, és külön felhívta a figyelmet a magyar kormány reakciójára, ami szerinte elég árulkodó: "Én is mindig úgy vagyok vele, hogy ha »nincs tudomásom« arról, hogy tettem-e valamit, vagy sem, akkor rögtön azt akarom tudni, hogy külföldi kémek szóltak-e róla annak, aki engem kérdez a dologról.”

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.