Snowden: Ha nem tiltjuk a kémprogram-kereskedelmet, rövidesen már 50 millió célpont lesz

  • narancs.hu
  • 2021. július 20.

Külpol

Az Oroszországba menekült szivárogtató szerint korlátozni kell a kémprogramok szabad adás-vételét, hasonlóan a nukleáris fegyverekéhez. 

A kormányoknak globális moratóriumot kell elrendelni a nemzetközi kémprogram-kereskedelemre, különben egy olyan világgal kell szembenéznünk, amiben egyetlen mobiltelefon sincs biztonságban az állami hackertevékenységgel szemben, mondta az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező Edward Snowden a Guardiannak a Pegasus kémprogramot érintő megfigyelési botrány kapcsán.

Az egykori szivárogtató szerint a titkos megfigyelési programok szabad és profitorientált piacának eleve nem szabadna léteznie.

A kereskedelmi kémprogramok költséghatékonnyá és kockázatmentesség teszik az eddigieknél sokkal több ember célzott és titkos megfigyelését, így a kormányok egyre többet és egyre marginálisabb cépontok ellen is használni fogják.

„Ha nem teszünk semmit azért, hogy megállítsuk ennek a technológiának az értékesítését, nem csak 50 ezer célpont lesz, hanem 50 millió, és sokkal gyorsabban, mint bármelyikünk gondolná“, mondta az egykori NSA-munkatárs.

Amikor Snowdent megkérdezték, mit tehet az egyes ember ebben az ügyben, visszakérdezett:

„Mit tehet az ember az ellen, hogy megvédje magát a nukleáris fegyverektől?“

Ezzel arra utalt, hogy nem véletlenül nem lehet szabadon kereskedni nukleráis fegyverekkel, éppen azért korlátozzuk ezeket a tevékenységeket, mert nincs ellenük hatásos védelem.

Snowden szerint a tömegek által használt telefonok sérülekény pontjait azonsító és kihasználó „fertőző vektorok“ kereskedelmét kellene elsőként globálisan betiltani, és csak kutatási céllal engedélyezni ezek lokalizását.

Snowden csütörtökön az év sztorijának nevezte a Pegazus-botrányt, és külön felhívta a figyelmet a magyar kormány reakciójára, ami szerinte elég árulkodó: "Én is mindig úgy vagyok vele, hogy ha »nincs tudomásom« arról, hogy tettem-e valamit, vagy sem, akkor rögtön azt akarom tudni, hogy külföldi kémek szóltak-e róla annak, aki engem kérdez a dologról.”

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.