WHO: A Gázai övezet északi részén egyetlen működőképes kórház sem maradt

  • narancs.hu
  • 2023. december 21.

Külpol

A friss jelentés pokoli körülményekről számolt be a porrá bombázott területről.

Richard Peeperkorn, az Egészségügyi Világszervezet gázai képviselője szerint Gáza északi részén “valójában egyetlen működőképes kórház sem maradt” – írja a BBC. A WHO és az ENSZ missziójának többi résztvevője is elviselhetetlen állapotokról számolt be a környéken, ahova a helyi kórházba vittek szállítmányokat. A négy megmaradt kórház csak nagyon korlátozott ellátásra alkalmas.

„Az Al-Ahli kórházat elárasztották a sürgősségi ellátásra szoruló betegek. Az udvaron a holttesteket sorokban helyezték el, mivel nem tudták őket biztonságban és méltó módon eltemetni” 

– írta X-en Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója, aki arról számolt be, hogy két napja műtöttek utoljára Gáza északi részén, azóta ugyanis nem működnek a hűtők. Hozzzátette, az emberek tulajdonképpen már csak a halálra várnak a kórházakban, hiszen a fertőzésekkel sem tudnak mit kezdeni, ahogy az élelmiszer- és vízhiánnyal sem.

Ghebreyesus szerint minden eddiginél nagyobb szükség van a humanitárius tűzszünetre, hogy „megerősítsük és feltöltsük a megmaradt egészségügyi létesítményeket, hogy orvosi szolgáltatásokat nyújtsunk a több ezer sebesültnek és az egyéb alapvető ellátásra szorulóknak, és mindenekelőtt, hogy megállítsuk a vérontást és a halált.”

Az ENSZ múlt héten fogadott el egy határozatot, melyben tűzszünetre szólítják fel a háborúzó feleket, bár ezt az USA végül is nem támogatta, de jelezte, hogy ha Izrael tovább folytatja ezt a fajta bombázást, akkor el fogja veszteni a támogatóit.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.