Zelenszkij: "Egyszerűen csak túl akarunk élni, meg akarjuk menteni a népünket"

  • narancs.hu
  • 2022. március 24.

Külpol

Az ukrán elnök a NATO-csúcson a hősies védekezés és a pusztítás sötét hónapjáról beszélt.

"Ez az egy hónap a hősies védekezés és a pusztítás szörnyű sötét hónapja volt" - így kezdte beszédét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videón jelentkezett be a NATO-csúcsra. Zelenszkij megjegyezte, hogy Ukrajna bátran kitart, de ennek ára van: több ezer emberélet, tönkretett városok és közel 10 millió kitelepített ember.

A BBC tudósítása szerint az ukrán elnök elmondta, hogy úgy érzi, hogy országa "valamiféle szürke zónában van a Nyugat és Oroszország között", mivel még nem tagja a szövetségnek, de "a közös értékeket védi".

Zelenszkij megjegyezte, hogy a kezdetektől fogva azt kéri a NATO-tól, "hogy segítsen megvédeni az eget", mivel Ukrajnának nincs erős légvédelmi rendszere. Oroszország pedig tömegpusztító fegyvereket használ, aminek a következményei világosan láthatóak.

A elnök azzal is megvádolta Oroszországot, hogy csütörtökön reggel foszforbombákat vetett be,  de arról nem beszélt, hogy hol történt a támadás, csak arról, hogy "ismét gyerekek haltak meg, emberek haltak meg."

Több mint egy hónapja egyenlőtlen viszonyban vagyunk

- mondta az elnök, majd ismét korlátlan katonai támogatást kért Ukrajna lakosságának és városainak megmentése érdekében. Megjegyezte, hogy Ukrajna eddig sem repülőket, sem harckocsikat nem kapott a NATO-tagoktól. Közben Oroszország korlátlanul használja az egész arzenálját, lakott városokat, kórházakat és hidakat vesz célba.

Ukrajna nem akar éveken át háborúzni. Egyszerűen csak túl akarunk élni, meg akarjuk menteni a népünket.

Zelenszkij megjegyezte, hogy nem a NATO-t hibáztatja, hiszen nem az ő rakétáik rombolnak le városokat az országában. Majd hozzátette, a szövetség még mindig segíthet a további halálesetek elkerülésében azzal, hogy több lőszert biztosít Ukrajnának.

Végül arra kérte a NATO-t, hogy ne mondják, hogy az ukrán hadsereg nem felel meg a NATO szabályainak.

Az egyetlen dolog, amit egy ilyen háborús hónap után kérek önöktől, hogy soha ne mondják nekünk, hogy a hadseregünk nem felel meg a NATO-szabványoknak.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.