Zelenszkij: "Egyszerűen csak túl akarunk élni, meg akarjuk menteni a népünket"

  • narancs.hu
  • 2022. március 24.

Külpol

Az ukrán elnök a NATO-csúcson a hősies védekezés és a pusztítás sötét hónapjáról beszélt.

"Ez az egy hónap a hősies védekezés és a pusztítás szörnyű sötét hónapja volt" - így kezdte beszédét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videón jelentkezett be a NATO-csúcsra. Zelenszkij megjegyezte, hogy Ukrajna bátran kitart, de ennek ára van: több ezer emberélet, tönkretett városok és közel 10 millió kitelepített ember.

A BBC tudósítása szerint az ukrán elnök elmondta, hogy úgy érzi, hogy országa "valamiféle szürke zónában van a Nyugat és Oroszország között", mivel még nem tagja a szövetségnek, de "a közös értékeket védi".

Zelenszkij megjegyezte, hogy a kezdetektől fogva azt kéri a NATO-tól, "hogy segítsen megvédeni az eget", mivel Ukrajnának nincs erős légvédelmi rendszere. Oroszország pedig tömegpusztító fegyvereket használ, aminek a következményei világosan láthatóak.

A elnök azzal is megvádolta Oroszországot, hogy csütörtökön reggel foszforbombákat vetett be,  de arról nem beszélt, hogy hol történt a támadás, csak arról, hogy "ismét gyerekek haltak meg, emberek haltak meg."

Több mint egy hónapja egyenlőtlen viszonyban vagyunk

- mondta az elnök, majd ismét korlátlan katonai támogatást kért Ukrajna lakosságának és városainak megmentése érdekében. Megjegyezte, hogy Ukrajna eddig sem repülőket, sem harckocsikat nem kapott a NATO-tagoktól. Közben Oroszország korlátlanul használja az egész arzenálját, lakott városokat, kórházakat és hidakat vesz célba.

Ukrajna nem akar éveken át háborúzni. Egyszerűen csak túl akarunk élni, meg akarjuk menteni a népünket.

Zelenszkij megjegyezte, hogy nem a NATO-t hibáztatja, hiszen nem az ő rakétáik rombolnak le városokat az országában. Majd hozzátette, a szövetség még mindig segíthet a további halálesetek elkerülésében azzal, hogy több lőszert biztosít Ukrajnának.

Végül arra kérte a NATO-t, hogy ne mondják, hogy az ukrán hadsereg nem felel meg a NATO szabályainak.

Az egyetlen dolog, amit egy ilyen háborús hónap után kérek önöktől, hogy soha ne mondják nekünk, hogy a hadseregünk nem felel meg a NATO-szabványoknak.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.