Elesett egy orosz vezérőrnagy Harkivban, bombázások országszerte, menekültek Budapesten - rövidhírek a háborúból

Az éjszakai bombatámadásoknak számos civil áldozata van, az orosz gazdaság közben még nehezebb helyzetbe került.

Ukrán katonai hírszerzési forrásokra hivatkozva számolt be róla a Reuters, hogy a Harkiv melletti harcokban hétfőn elesett az orosz Vitalij Geraszimov vezérőrnagy. A 44 éves Geraszimov az orosz 41. hadsereg első parancsnokhelyettese volt, részt vett a csecsen háborúban, hasrcolt Szíriában és a Krím annektálásánál is jelen volt. Halála már a második eset a háború kezdete óta, hogy magas rangú orosz tiszt essen el a harcokban. Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem reagált az ukrán forrás állításaira.

„Itt maradok Kijevben, a Bankova utcában (az elnöki rezidencia címe). Nem bujkálok, és nem félek senkitől. Itt maradok mindaddig, amíg meg nem nyerjük a honvédő háborúnkat” – mondta hétfő éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A Sky Newson látható videóban a terepszínű ruhát viselő Zelenszkij az ukrán elnöki rezidenciából jelentkezett be. Arról is beszélt, hogy az oroszok számára olyan ez a háború, mint egy rémálom. „Elfelejtették, hogy nem félünk a harckocsiktól és a gépfegyverektől. És a legfontosabb, hogy az igazság a mi oldalunkon van” – fogalmazott az ukrán elnök. 

Számos civil áldozata volt az éjszakai és kora reggeli bombázásoknak, állítja az ukrán vészhelyzeti szolgálat. A korábban kigyulladt zsitomiri olajlerakatot sikerült eloltani, a kelet-ukrajnai szumit viszont éjjel erős ágyútűz érte. Szumi és Ohtirka városokban lakóépületeket és egy erőművet ért bombatámadás – közölte Dmitro Zsivickij helyi közigazgatási vezető. A támadásoknak több mint tíz civil halálos áldozatuk van – köztük gyerekek –, és vannak sebesültjeik is, illetve meghalt négy ukrán katona – tette hozzá. Buha kijevi peremkerületből az ottani polgármester heves tüzérségi tűzről számolt be. „Még a holttesteket sem tudjuk összeszedni, mert éjjel-nappal folyamatosan csapódnak be a lövedékek. Emiatt a kutyák szaggatják szét őket. Rettenetes!” – mondta Anatol Fedoruk. A déli Mikolajiv városát is támadták az éjjel, itt legalább öt civil halálos áldozatról lehet tudni és számos sérültről. A harkivi harcokban is folytatódott a lakónegyedek támadása, egy paneltömb kilenc emelete kiégett, 27 lakás semmisült meg, legalább négy ember elhunyt a támadásban – számolt be róla a BBC.

Ugyancsak a BBC számolt be róla, hogy az online térben egyre több összeesküvéselmélet lát napvilágot arról, hogy az ukrajnai háború csak egy hoax, tehát nem valódi esemény, csupán médiakitaláció, illetve a nyugati országok által felnagyított eseménysor. Az interneten terjedő egyik videó szerint a polgári áldozatok csak statiszták, akiket profi sminkesek festenek ki sebesültnek illetve halottnak. A BBC ugyanakkor bizonyítékok segítségével bemutatja, hogy a felvétel valójában 2020-ban készült egy ukrán televíziós sorozat forgatásán. Egy másik népszerű videón állítólag egy halottként bemutatott statiszta lepleződik le, miután megmozdul, csakhogy a felvétel nem Ukrajnában készült, hanem egy korábbi bécsi klímaváltozás-ellenes demonstráción.

Az S&P Global Ratings 52 orosz cég deviza- és helyi deviza hitelminősítését rontotta mélyen spekulatív kategóriába tartozó, törlesztési csőd valós lehetőségére utaló „CCC” szintre – számolt be róla az MTI. Az új minősítést további rontás lehetőségére utaló negatív kilátással látta el a hitelminősítő. A döntés a gazdaság minden területét érinti. Olyan cégek kerültek fel a listára, mint a Rosznyefty, a Lukoil, a Gazprom, a Gazprom Nyefty, a gyémánttermelő Alrosa, az acélipari Szeversztal, a földgázipari NOVATEK, a gázfeldolgozó és petrolkémiai Szibur, továbbá az X5 Group és a Magnit kiskereskedelmi cégek.

Hétfőn 3983 ember, köztük 1194 gyermek érkezett Budapestre vonattal az ukrajnai háború elől menekülve – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kedden. A police.hu oldalon azt írták, hogy a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 119 ember, köztük 62 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.

Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét – ezzel a címmel közölt információkat hétfői elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség, diplomáciai forrásokra hivatkozva, az MTI beszámolója szerint. A Bloomberg uniós diplomatákra hivatkozva azt közölte, hogy több állam, köztük Németország és Hollandia elsősorban gyakorlati segítséget nyújtana Ukrajnának és a háború befejezésén munkálkodna az akár egy évtizedig is eltartó tagfelvételi folyamat helyett. Ezek az országok „arra akarnak összpontosítani, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak Ukrajnának és véget vessenek a háborúnak, ahelyett, hogy egy olyan folyamatba kezdenek, amely legalább egy évtizedet vehet igénybe” – fogalmazott a hírügynökség közleménye. A Bloomberg azonban nem nevezte meg, hogy Németországon és Hollandián kívül még mely országokról lehet szó. Azon országok azonban, amelyek támogatnák Kijev tagjelölti státuszát, azzal érvelnek, hogy az EU részéről a jóváhagyás szimbolikus gesztus lenne a háború sújtotta ország mellett még abban az esetben is, ha az ezt követő eljárás hosszú és bonyolult lesz. Az EU-tagsághoz több feltételt kell teljesíteni, beleértve a bírósági reformokat is, ezek akár egy évtizedbe is telhetnek – emlékeztet a Bloomberg, példaként Horvátországot említve, ahol e folyamat éppen tíz évet vett igénybe. Az eljárás megkezdéséhez az összes tagország, illetve az Európai Parlament és az Európa Bizottság jóváhagyására is szükség van.