Zelenszkij: Az oroszok lakónegyedeket is támadnak

  • narancs.hu
  • 2022. február 27.

Külpol

Az ukrán miniszterelnök szerint csak a II. világháborúban lehetett ilyet tapasztalni. Ukrajna külügyminisztere pedig harcolni hív minden külföldit, várják az idegenlégiósokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország lakónegyedeket bombáz Ukrajnában – számol be a Guardian az ukrán elnök legutóbbi közösségi médiában posztolt videóüzenetéről.

 Az interneten közzétett beszédében Zelenszkij azt mondta: "Az elmúlt éjszaka Ukrajnában brutális volt, ismét sor került lövöldözésekre, lakónegyedek, civil infrastruktúra bombázására."

 „Ma egyetlen olyan dolog sincs az országban, amit a megszállók ne tartanának elfogadható célpontnak. Mindenki ellen harcolnak. Harcolnak minden élőlény ellen – az óvodák, a lakóépületek és még a mentők ellen is”

-hangsúlyozta.

 Azt mondta, az orosz erők „rakétákkal és rakétákkal lőttek ki egész városrészeket, ahol nincs és soha nem is volt katonai infrastruktúra. Vaszilkiv, Kijev, Csernyigiv, Szumi, Harkiv és Ukrajna sok más városa olyan körülmények között él, amilyeneket utoljára a második világháború idején tapasztaltak földjeinken.”

Mindeközben az ukrán külügyminiszter azt tette közzé: harcolni hívnak minden külföldit. Az ukrán követségeken lehet jelentkezni a Nemzetközi Védelmi Légióba, aminek célja, az ukrán külügyminiszter fogalmazásában, Ukrajna és a világrend védelme. "Együtt legyőztük Hitlert, Putyint is le fogjuk" - írja.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.