Zelenszkij utasította a minisztereit, hogy ne írják alá az amerikaiak ritkaföldfémekkel kapcsolatos ajánlatát – írja az AP nyomán a hvg.hu.
Az ukrán elnök szerint Washington ajánlata leginkább az amerikai érdekeknek felelt meg, miközben nem tartalmazott konkrét biztonsági garanciákat Ukrajna számára.
A korábbi hírek szerint Trump 500 milliárd dollár értékben szeretne ritkaföldfémeket és más értékes ásványokat megszerezni Ukrajnától az eddigi és a folyamatban lévő katonai támogatások fejében.
Az ajánlat megtárgyalása J.D. Vance amerikai alelnök és Zelenszkij egyeztetésének központi elemét képezte. A két politikus a Müncheni Biztonsági Konferencián találkozott pénteken.
Zelenszkij döntését, miszerint ebben a formában nem fogadja el az amerikai ajánlatot a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, Brian Hughes rövidlátónak nevezte és szerinte Trump elnök fantasztikus lehetőséget kínál ezzel Ukrajnának.
„Azért nem hagytam a minisztereknek, hogy aláírják a megállapodást, mert az egyelőre nem tartalmazza a mi érdekeink védelmét” – jelentette ki Zelenszkij az AP-nek.
A Trump-kormányzat azért érdeklődik élénken az ukrajnai ritkaföldfémek és egyéb ásványkincsek iránt, mert ezek birtokában csökkenthetnék az Egyesült Államok kitettségét Kínával szemben, ahonnan jelenleg is beszerzik azokat. Zelenszkij azonban azt szeretné, ha az amerikaiak csak akkor kezdhetnék kitermelni ezeket, miután Washington olyan biztonsági garanciákat vállal Ukrajna védelmében, amelyek elrettentő hatással lennének egy újabb orosz agresszióra.
Zelenszkij ugyanakkor nem bocsátkozott konkrétumokba és nem fejtette ki részletesen, hogy mi volt a gondja azzal az amerikai javaslattal. „Az egyezmény Ukrajna gyarmatosítását jelentené, ezért Zelenszkij nem írhatja alá” – nyilatkozta a hírügynökségnek egy volt vezető ukrán tisztviselő.
Az egyezménnyel kapcsolatban nem csak gazdasági és biztonságpolitikai fenntartásai vannak Kijevnek, hanem katonaiak is. A müncheni egyeztetésen ugyanis az amerikai fél leginkább a témának a kereskedelmi, illetve gazdasági vetületeit boncolgatta.
A lelőhelyek felderítéséről és az ukránokkal a kitermelésre alkotott partnerségről akartak beszélni, miközben arról nem nagyon esett szó, hogy mi lesz, ha folytatódik az orosz agresszió. A lelőhelyek egy jó része ugyanis a frontvonal közelében, illetve az oroszok által megszállt területeken található.
A hírügynökségnek nyilatkozó volt ukrán vezető tisztviselő szerint erre az amerikaiaknak nem voltak kész válaszaik.
