Zuckerberg nem tudta lebeszélni az ausztrál kormányt a médiapiaci kódexről

  • narancs.hu
  • 2021. január 31.

Külpol

Megregulázhatják a netes óriásokat.

Nem tudta lebeszélni Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője az ausztrál kormányt arról, hogy bevezesse a médiapiacot szabályozó kódexet, amely rákényszerítené eleinte csak a Google-t és a Facebook-ot, hogy fizessen a helyi sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért.

Josh Frydenberg kincstárnok közölte vasárnap az ABC televízióval, hogy Mark Zuckerberg a minap tárgyalt vele és Paul Fletcher tájékoztatási miniszterrel.

"Ez nagyon építő szellemű megbeszélés volt, de... Mark Zuckerberg nem győzött meg arról, hogy változtassunk a döntésen" - mondta Frydenberg részletekbe nem bocsátkozva.

A kincstárnok szerint korábban Scott Morrison miniszterelnök tárgyalt Satya Nadellával, a Microsoft elnök-vezérigazgatójával. Frydenberg szerint ammennyiben a szabályrendszer folytán gondok adódnak a Google szolgáltatásaival, akkor a Microsoft Bing keresője konkurenciát jelenthet majd neki.

Az ausztrál kormány hónapok óta rebesgeti, hogy rákényszeríti a Google-t és a Facebook-ot, hogy fizessen kompenzációt a felületein megjelenő, sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért, amit hírügynökségek azzal hoztak összefüggésbe, hogy a koronavírus okozta járvány miatt csökkentek a sajtóorgánumok reklámbevételei. A médiapiaci kódexet várhatóan már február közepén elfogadják.

A Google és a Facebook igazságtalannak tartja a jogszabályt. Azzal fenyegetőztek, hogy hatályba lépése esetén korlátozni fogják az ausztrál felhasználók számára a szolgáltatásaikat.

A Google kilátásba helyezte, hogy megszünteti a keresőmotorjához való hozzáférést Ausztráliában, a Facebook pedig azzal fenyegetőzött, hogy megfosztja az ausztrál felhasználókat attól a lehetőségtől, hogy külföldi és helyi híreket osszanak meg a Facebook-oldalaikon.

Scott Morrison közölte, kormánya nem fog reagálni az effajta fenyegetésekre, és emlékeztette az internetes vállalatokat, hogy Ausztráliában a kormány hoz döntéseket.

Korábban más országok, köztük Franciaország és Spanyolország is hasztalanul próbálkoztak hasonló módon az internetes óriások megregulázásával. (MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.