1. Kitől kérnél autogramot?
A South Park alkotóitól. Remek srácok, akik végre úgy ábrázoltak engem, ahogy mindig is szerettem volna.
2. Mi a luxuskiadásod?
Minden év decemberében föld körüli utazásra indulok. A szuperszánomra igazából csak ekkor van szükség, úgyhogy bérelhetném is akár, de hát olyan szépen csillog a ház előtt egy-egy korvantunturi reggelen.
3. Harry Potter vagy Háború és béke?
Mindkettő szerzőjének virgács jár azért, mert megfeledkeztek rólam. Rosszul mutattam volna Kutuzov oldalán? Kilógtam volna a Roxfortból? Na ugye.
4. Melyik kitalált figuránál érezted leginkább, hogy mintha rólad mintázták volna?
A Télapónál.
5. Mit tennél, ha nő lehetnél egy napra?
De hisz’ nő vagyok! Tegyünk úgy, mintha meg sem hallottam volna a kérdést.
6. Mit töltöttél le utoljára?
Szeretem az örökzöldeket, ez már csak amolyan munkahelyi ártalom. Mostanában egyébként egy kicsit lassú volt az internet mifelénk, mint kiderült, Rudolf, a rénszarvas munkaidőben torrentezett, de azóta – közös megegyezéssel és kéthavi bérrel – távozott a cégtől. A lényeg, hogy végül csak sikerült megtalálnom a világ legbutább mikulásos trackjét – még jó, hogy egy Hugh Grant-filmben kellett keresni! De Hugh védelmében mondanám el, hogy egyrészt kisfiúként ő is nagyon várta a Mikulást, vagyis engem, másrészt meg az Egy fiúról tűrhető mozi, sokat derültünk rajta a manókkal, és a benne szereplő dalocska sem azért szörnyű, mert ennyire elbaltázták volna, hanem mert egy szörnyű dal kellett a történethez. És a Santa’s Super Sleigh valóban a legszörnyűbb dal rólam és a szánomról.
7. Melyik filmet nézve érezted azt, hogy ez a legjobb dolog a világon?
Statisztáltam az eredeti Star Warsban – kellett a pénz, mit mondhatnék. Azt azért nem árulnám el, birodalmit vagy lázadót játszottam-e, ma már ügyelnem kell a politikai függetlenségemre. De a film örök szép emlék maradt, a mai napig szívesen elgyönyörködöm magamban. És még valami, ami miatt különösen kedves nekem ez a mozi: nemegyszer megtörtént már, hogy összekevertek George Lucasszal!
