Ilyen volt a kulturális térfoglalás a szocializmusban

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 30.

Kultúra

Nyílt beszélgetés színház és hatalom viszonyáról pénteken, a Blinken OSA Archívumban.

A magyar színházi élet hidegháborús korszakát mutatja be az a gyűjtemény, amely Leposa Balázsnak, a Blinken OSA Archívum levéltárosának munkája nyomán jött létre, többek közt a Szabad Európa Rádió anyagaiból, magyarországi életrajzi fájlokból áll.  „Ez a kurátori gyűjtemény aranybányaként szolgálhat a színháztörténészek számára, de a könnyen kereshető szövegfelismerő dokumentumok a nagyközönség érdeklődését is felkelthetik” – olvasható az archívum oldalán.

A gyűjteményről október elsején, pénteken 17 órától az archívumban (1051., Budapest, Arany János utca 32.) nyílt beszélgetést rendeznek Jákfalvi Magdolna színháztörténész, Szőnyei Tamás zenekutató, újságíró és Leposa Balázs levéltáros részvételével. 

Szó esik többek között arról, a szocialista Budapesten milyen volt színház és hatalom kapcsolata, hogyan zajlott a szovjetizáció, milyen sajátosságai voltak a kulturális hatalomátvételnek, miképpen rendeztek ismert színészek rendszerellenes kabarét lakásszínházakban, és milyen szerepel volt ebben a közegben a Szabad Európa Rádiónak.

Az eseményen legföljebb harmincan vehetnek részt, így az intézmény honlapján jelezni kell a részvételi szándékot, és oltási kártyára, maszkra is szükség lesz – viszont a beszélgetést a Facebookon és a Blinken OSA weboldalán közvetítik. 

Leadkép: Fortepan/Szabó Gábor, Budapest, Petőfi Színház, Szabó Margit színésznő

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.