Dokumentumfilm

Farkasok az erdőben

Vít Klusák, Barbora Chalupová: Csapda a neten

Kritika

A cseh gyerekek 60 százaléka internetezik szülői felügyelet nélkül. A gyerekek 41 százalékának küldtek már pornográf képeket. Minden második gyerek cseveg idegenekkel. 20 százalékuk egy találkozótól sem riadna vissza. Hogy mi a helyzet a magyar gyerekekkel?

Nos, gyermekvédelmi szervezeteknek bizonyára vannak adataik, de itthon a törvényekkel megtámogatott LMBTQ-ellenes kormányzati propaganda jár csúcsra, viszont az online gyerekbántalmazásról szó sem esik e nagy gyermekvédelem közepette. Annak ellenére sem, hogy pontosan tudható, nálunk is mindennapos a gyerekbántalmazás e modern formája.

Vít Klusák és Barbora Chalupová 12-13 évesnek tűnő felnőtt színésznőket kerestek egy internetes gyerekbántalmazásról készülő filmhez. A jelentkezők gyerekruhában érkeztek a szereplőválogatásra. A válogató során kiderült, a szerepaspiránsok jó részével már történt olyasmi gyerekként, mint amit a filmkészítők filmre akarnak vinni: 23 fiatal nőből 19 számolt be arról, hogy gyerekként online zaklatás érte. A projekt során három színésznőt 12 éves lánynak öltöztettek, díszletszobákat rendeztek be, gyerekkori képeik segítségével hamis profilt készítettek róluk a közösségi médiafelületekre, hogy bejelentkezhessenek hozzájuk a ragadozók, az online gyerekbántalmazók. Tíz forgatási nap anyagából áll össze a film, ez idő alatt 2458-an próbálták szexuális indíttatásból megkörnyékezni a 12 éves gyerekeknek hitt lányokat. Az egyik színésznő kamuprofiljára az élesítést követő első öt percben 16-an írtak. A zaklatási formák egészen különbözők voltak, hányingerkeltőn sok péniszfotó, maszturbálás, mocskos kérdések, vetkőzésért könyörgés, fenyegetés, zsarolás, viszont a többség nem próbálta meg kicsikarni a lányoktól a személyes találkozást, megelégedtek azzal, hogy az online tér adta lehetőségeket használják fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.