Keresztre feszített ember maradványaira bukkantak Angliában

  • narancs.hu
  • 2021. december 8.

Tudomány

Szög a sarokcsontban.

25-35 éves volt, és Krisztus után 130 és 360 között élhetett az a férfi, akinek a maradványaira az angliai Cambridgeshire megyében, egy tervezett lakópark helyszínén lezajlott leletmentő ásatáson bukkantak rá – írja a Qubit.

Az építkezés helyén húzódik egy római kori település temetője, ebben az egyik sír rejtette az 1900 éves csontvázat, amely valamilyen fából készült tákolmányon, talán ravatalon feküdt. Rögtön szembetűnt a régészeknek, hogy az az ember rabszolga lehetett, mert elvékonyodott sípcsontja arra utalt, sokáig viselhetett lábbilincset. Azt csak a részletesebb vizsgálat közben vették észre, hogy a férfi sarokcsontjából egy szög áll ki.

Ritka az ilyen lelet. Eddig ezzel együtt csak négy olyan csontvázat találtak a régészek, amelyen a keresztre feszítés jeleit fedezték fel, és csak két esetben találtak szöget.

Mielőtt a kereszténység szimvólumává vált, a kereszt a Római Birodalomban a halálos büntetés végrehajtásának egyik eszköze volt. Több leírás is ismert arról, hogyan végezték ki így az embereket, de kevés tárgyi lelet támasztja alá a leírásokat, talán azért, mert akik így haltak meg, azokat nem temették el tisztességesen. 

Az angliai lelet épp ezért érdekes: a kivégzésnek ez a módja rabszolgák, lázadók vagy alacsonyabb származásúak sorsa volt, és velük ritkán fordult elő, hogy a holttestüket visszavigyék az övéi közé, és ott temessék el. Az angliai lelet arra enged következtetni, hogy az a férfi valamiért különleges volt, még ha rabszolga is.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.