Fischer Ádám megteremti az új év alaphangulatát
Fischer Ádám

Fischer Ádám megteremti az új év alaphangulatát

  • Kling József
  • 2018. január 1.

Kultúra

Kezdjük az évet valami ütőssel. Mondjuk A teremtéssel.

Fischer Ádám 2008-ban teremtette meg a hagyományt a Müpában, azóta minden január elsején előadja Haydn két nagy oratóriuma közül az egyiket, A teremtést vagy Az évszakokat. A teremtés többször szólal meg, ahogy ma este is.

Óriási ez a zene és a keletkezéstörténete sem hétköznapi. Ráadásul magyar vonatkozása is van.

Joseph Haydn 1792 júniusában William Herschelnél (1738–1822) vendégeskedett sloughi otthonában. Herschel oboista, zeneszerző és nem mellesleg csillagász volt. Ő fedezte fel 1781. március 13-án az Uránusz bolygót. A kertjében állt egy 122 centiméter átmérőjű, tükörrel felszerelt, 12 méter hosszúságú óriásteleszkóp.

Haydn belenézett, és nem talált szavakat. Pontosabban valamit motyogott, de nem lehetett érteni, mit. A látványtól szabályosan sokkot kapott.

Joseph Haydn

Joseph Haydn

 

Pár évvel később viszont pazar zenében fogalmazta meg az élményt: A teremtés (Die Schöpfung) máig az egyik leggyakrabban játszott Haydn-mű.

Bár az ősbemutatóját Bécsben tartották 1798-ban, ezen kívül Budán mutatták be először 1800. március 8-án. Maga Haydn dirigálta a Budai Palota dísztermében.

Haydn művét kezdetben Alkotásnak fordították. A mai Déli pályaudvarral szemben lévő ház falára domborművön örökítették meg a bemutatót. (A házat 1814-ben lebontották, de a kapuja felett egykor elhelyezett dombormű ma is látható a Kiscelli Múzeumban.)

A domborművön a teremtés aktusa látható a kékre festett földgolyóval. Állítólag erről – illetve Haydn művéről – kapta nevét az a két utca, amelyre a sarkon álló palota nézett: az Alkotás és a Kékgolyó utca.

Fischer Ádám mindig felfedez valami újat Haydn zenéjében, és ezzel valóban megteremti az új év alaphangulatát. Újdonság a zenekar (a milánói Scala Akadémiai Zenekara) és a szólisták is: Regula Mühlemann szoprán, Paul Schweinester tenor, Sebestyén Miklós basszbariton.

Fischer Ádámnak nemcsak zenei interpretációja, hanem politikai véleménye is tartogat meglepetéseket. Hadd idézzem fel 2017-es beszélgetésemet a karmesterrel:

„A csendőrpofon hungarikum” – Interjú Fischer Ádámmal

A Kossuth-díjas művész gyakran megszólal a legégetőbb politikai kérdésekben. Legutóbb Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető migránsbizniszezése ellen vonult a barikádokra. Kósa korrupcióval vádolta a Helsinki Bizottságot – Fischer pedig, aki 1999 óta tagja a Helsinki Bizottságnak, személyes sértésnek vette a vádat. Magyar Narancs: A telefonban azt mondta, most még jobban át tudja élni a menekültek helyzetét.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.